Cigány gyerekek táboroztatása
Az elmúlt év tapasztalata alapján úgy gondoltam egy-egy napos alkalmakat szervezek a gyerekeknek, mert az ott alvásos táboroztatás az elmúlt év rossz tapasztalata miatt ez látszott praktikusnak. Tudniillik az elmúlt évben magyar és cigány gyerekek több napos éjjel-nappali együttléte két nap múlva csődöt mondott, haza kellett jönnünk,senki sem érezte magát jól ebben az együttlétben sem a magyar sem a cigány gyerekek.
Ezért idén egy-egy napos tábori napokat szerveztem - este mindenki a maga otthonában hajthatja álomra a fejét -, de itt is át kellett gondolni melyik családokat lehet közös programba szervezni, mert ez sem mindegy.
Úgy tűnt a csoportosítás majdnem jól sikerült, huszonhárom gyerek élvezte a közös programot – egy gyerek volt nagyon nehezen kezelhető -, változatos, dinamikus volt a nap.
Egy sokféle játszó alkalmatossággal felszerelt játszó park melletti kempingben voltunk. A kempingben biztosítva volt az étkezés a parkban, a foci, a játék, rajzolás, lovaglás. Nagyon élvezték a gyerekek, ebéd után elmentünk Mátyás király romos vadászvárát megnézni.
Ez idő alatt a kempingben megjelent három cigány kamasz gyerek biciklivel – valószínű azoknak a gyerekeknek a bátyjai akikkel kirándulni mentünk és nem tartottak velünk, nem akartak eljönni.. Ezek a cigány gyerekek bejöttek a kempingbe, egyenesen a feszített víztükrű medencéhez mentek bejelentés nélkül és fürödni akartak, mire a tulajdonos ezt leállította. Erre a gyerekek csúnya veszekedésbe kezdtek, kiabáltak, cigány kirekesztést hangoztattak, miközben a kempingben külföldiek pihenő csendes idejüket töltötték.
Természetesen elküldték őket, de ez beárnyékolta az egész szép napot – mondván ilyenek a cigányok -, és mi, akik semmiről nem tehettünk, ránk nehezedett, hogy a cigányokkal mindig baj van, még akkor is, ha akik ott voltak szépen rendesen viselkedtek.
Sajnálom, hogy ez mindenkit megrázott, a kemping tulajdonosát is, aki mindig nagyon készséges velünk. Ha szívességet kérek egy autónál nagyobb létszám szállítására, soha nem kér szállítási díjat. Ebben a helyzetben az ő presztízsét érte veszteség.
Most át kell gondolnom, milyen nyári programmal folytassuk, ahol nem okozunk nagyobb galibát.
Ismét látom annak a fájdalmas hiányát, hogy az Egyház nem a szegények egyháza, nem, vagy alig törődik a nyomorúságból fakadó devianciával. Az irgalmas szeretet hiánya teret enged a gonosz erőknek. Természetesen vannak lelkipásztorok akik a szegényeket alázattal, krisztusi szeretettel gondozzák, de kevesen vannak és még kevesebben a hívők között akik felül tudnak emelkedni a külső látszaton, és megmaradnak a Szentlélek erejében, tudniillik, hogy a rosszat csak a jóval lehet legyőzni.
Tarnóczi Mária