Prófécia Ferenc pápáról, még a megválasztása előtt
Damian Stayne "Újítsd meg csodáidat" című könyvében olvasható az alábbi történet arról, hogy 2007-ben Bergoglio bíboros ellátogatott egy karizmatikus találkozóra, ahol előadást tartott. Ekkor történt:
"2007-ben, Argentínában Jorge Bergoglio bíboros egy ökumenikus alkalomra látogatott el Buenos Airesben, amelyen Stacey Cambell, az evangéliumi karizmatikus gyülekezet tagja szolgált. Bergoglio bíboros Pál apostol filippiekhez írt levelének második fejezetéről készült beszélni. Stacey sohasem találkozott a bíborossal, de miközben hallgatta, nagyon erős spirituális tapasztalatban volt része, melynek során azt látta, hogy Isten dicsőségének mennyei fénye tölti be az egész termet. Aztán hallotta Isten hangját: 'Ennek az embernek ezek nemcsak szavak egy könyv lapján, hanem az egész élete' és Stacey könnyezni kezdett.
Amikor a bíboros befejezte, Stacey odafordult Matteo Calisihoz, az egyik szervezőhöz, és megkérte, hogy szóljon a bíborosnak, imádkozzon érte az alázat növekedéséért. Matteo azonban akkor még nem tudott jól angolul, azt viszont tudta, hogy Stacey-nak prófétai adottsága van, így félreértette Stacey kérését, azt gondolva, hogy próféciát ajánl Bergoglio bíborosnak. Tehát néhány pillanat múlva Stacey ott állt a bíboros előtt, kitárt karral várta az imát, és legnagyobb megdöbbensére Matteo bejelentette, hogy ő fog szolgálni a bíborosnak!
Stacey nem tudta, mit tegyen, ezért egyszerűen a bíboros vállára tette a kezét, és Isten Szentlelke leszállt rá. Remegni kezdett, és először azt mondta, amit Isten korábban kinyilatkoztatott neki, hogy a bíborosnak ezek nemcsak szavak egy könyv lapjain, hanem az egész élete. Aztán eszébe jutott a filippi levél 2. fejezete: 'Ezért Isten fölmagasztalta és minden nevet fölülmúló nevet adott neki.' 'És - folytatta Stacey - mivel megaláztad magad, felmagasztallak, és én megadom neked a legmagasabb nevet a Katolikus Egyházban, te leszel a következő pápa." S mint tudjuk, 2013. március 13-án Bergoglio bíborost választották pápának, és felvette a Ferenc nevet."
Eddig az idézet. Ide másolom azért a Filippi levél 2. fejezetét:
1Ha tehát ér valamit a Krisztusban adott buzdítás, a szeretetből fakadó intelem, a lelki közösség, az együttérzés és a könyörület, 2tegyétek teljessé örömömet azzal, hogy egyetértők vagytok, ugyanazon szeretet van bennetek, és együttérezve ugyanarra törekedtek. 3Ne tegyetek semmit versengésből, sem hiú dicsőségvágyból, hanem mindenki alázatosan tekintse a másikat maga fölött állónak. 4Egyiktek se tartsa csak a maga érdekét szem előtt, hanem a másokét is.
Krisztus példája
5Ugyanazt az érzést ápoljátok magatokban, amely Krisztus Jézusban is megvolt,
6aki, bár Isten alakjában létezett,
nem tartotta Istennel való egyenlőségét olyan dolognak,
amelyhez mint zsákmányhoz ragaszkodnia kell,
7hanem kiüresítette önmagát,
szolgai alakot vett fel,
és hasonló lett az emberekhez,
külsejét tekintve úgy jelent meg, mint egy ember.
8Megalázta magát, engedelmes lett a halálig,
mégpedig a kereszthalálig.
9Ezért Isten felmagasztalta őt,
és olyan nevet adott neki,
amely minden más név fölött van,
10hogy Jézus nevére hajoljon meg minden térd
az égben, a földön és az alvilágban,
11és minden nyelv vallja,, hogy »Jézus Krisztus az Úr!«
az Atyaisten dicsőségére.
(Iz 45,23)
Az apostol aggódik a közösség üdvösségéért
12Így tehát, kedveseim, amint mindig is engedelmesek voltatok, munkáljátok üdvösségeteket félelemmel és rettegéssel, nemcsak úgy, ahogy jelenlétemben tettétek, hanem még sokkal inkább most, a távollétemben. 13Mert Isten az, aki bennetek az akarást és a véghezvitelt egyaránt műveli jóakarata szerint. 14Tegyetek meg mindent zúgolódás és habozás nélkül, 15hogy kifogástalanok és tiszták, Isten feddhetetlen fiai legyetek a gonosz és romlott nemzedék között, akik között ragyogtok, mint csillagok a mindenségben. (MTörv 32,5) 16Ragaszkodjatok az élet igéjéhez, hogy meglegyen a dicsőségem Krisztus napján, hogy nem futottam hiába, és nem fáradtam eredménytelenül. (Iz 65,23 G) 17Sőt, ha italáldozatul véremet kiontják is a ti hitetek istentiszteleti áldozatára, örülök és együtt örvendezem mindnyájatokkal. 18Hasonlóképpen ti is örüljetek, és velem együtt örvendezzetek.
Timóteus és Epafroditosz küldetése: 2,19-30
19Remélem az Úr Jézusban, hogy Timóteust hamarosan hozzátok küldhetem, hogy én is megnyugodjam, ha értesülök dolgaitokról. 20Senkim sincs ugyanis, aki lélekben annyira hozzám hasonló volna és olyan őszintén szívén viselné ügyeteket. 21Hiszen mindenki a maga dolgával törődik, és nem Jézus Krisztuséval. 22Megbízhatóságát ismeritek, hiszen mint a gyermek apjának, úgy végezte velem a szolgálatot az evangéliumért. 23Remélem tehát, hogy elküldhetem őt, mihelyt látom, hogy merre fordulnak ügyeim. 24Sőt, bízom az Úrban, hogy magam is hamarosan el tudok menni.
25Szükségesnek tartottam, hogy Epafroditosz testvért, társamat a munkában és a küzdelemben, aki mint a ti küldöttetek, szükségemben szolgálatomra volt, hozzátok küldjem, 26mert kívánkozott mindnyájatok után, és bánkódott azon, hogy hírét hallottátok betegségének. 27Bizony, halálosan beteg volt, Isten azonban megkönyörült rajta, de nemcsak rajta, hanem rajtam is, nehogy bánatra bánat érjen. 28Annál gyorsabban küldtem tehát őt, hogy újból örüljetek, ha viszontlátjátok, és ne bánkódjam én sem. 29Fogadjátok tehát őt az Úrban teljes örömmel, és becsüljétek meg az ilyen férfiakat! 30Hiszen ő Krisztus ügye miatt került közel a halálhoz, s kockára tette életét, hogy pótolja az irányomban végzett szolgálatban azt, amit ti nem teljesíthettetek.
