Egy új, hatalmas országot hozhat létre a globális felmelegedés

Kategória: Cikkek, írások Megjelent: 2019. július 20. szombat

Létrejön-e egy új, hatalmas ország a megnyíló földterületen, s ha igen, akkor mi mindennel kell szembenéznünk?

Az éghajlatváltozás nem a jövő zenéje, hanem a szemünk előtt bontakozik ki: tavaly télen a Grönlandtól északra fekvő tengeri területeken - az 1979-től kezdődő mérések alapján - első alkalommal regisztráltak nagy kiterjedésben található nyílt vizet, úgynevezett polinyját, azaz akadálymentesen hajózható, jég nélküli vizes területeket. Amennyiben nem sikerül a globális felmelegedést két Celsius-fok alatt tartani, akkor a jég ellen mérsékelten megerősített hajókkal az év 10-12 hónapjában is hajózhatóak lesznek ezek a területek az Északi-sarkvidéken az évszázad végére, sőt, a nyíltvízi hajók előtt is megnyílhat ez a térség akár 4-8 hónapos időszakokra is. Ez pedig újrarajzolja a kereskedelmi útvonalakat és egyúttal a politikai erőviszonyokat is, hiszen kialakulhat egy teljesen új kereskedelmi övezet. Ráadásul a klímaváltozás miatt a szárazabb övezetek "feljebb" mennek még Európában is, miután a Közel-Kelet egyre nagyobb térségei válnak gyakorlatilag lakhatatlanná az 50 fok feletti nyári időjárással. Így a Földközi-tenger kiemelt kereskedelmi jelentőségét Európa történelmében akár el is veszítheti.
Ezzel párhuzamosan már most extrém mértékű olvadás is sújtja Grönlandot. Idén nyáron már volt olyan hét, amikor egyetlen nap leforgása alatt 2 milliárd tonna jég tűnt el a földrészről. A művelhető terület nagysága a "zöld szigeten" egyelőre még minimális (900 km2), azonban 1985-höz képest már a kétszeresére nőtt. Dán tudósok egy része szerint Grönland - nevéhez méltóan - 2100-ra teljesen ki fog zöldülni, azaz a mezőgazdaság szempontjából is egyre inkább művelhető területté fog válni a felmelegedésnek köszönhetően. Ez pedig vélhetően mindent felül fog írni, hiszen gyakorlatilag egy indiai kontinensnyi ország fog megjelenni. (Grönland területe a 2 millió km2-t is meghaladja, ami azt jelenti, hogy akkora, mint Szaúd-Arábia, vagy huszonháromszor elférne rajta Magyarország.) Grönland hamarosan nemcsak az egyik legfontosabb kereskedelmi útvonal (USA/Kanada - Skandináv-országok - Oroszország - Kína) kellős közepén találhatja magát, hanem hatalmas, benépesíthető területtel is fog rendelkezni óriási beruházási, fejlesztési lehetőségekkel. Először a kikötők és a hajózási infrastruktúra, majd a mezőgazdaság, illetve az energiaipar területén fognak megjelenni a beruházók.
És ez éppen akkor fog bekövetkezni, amikor a jelenlegi előrejelzések szerint kb. 3 milliárddal, azaz akár 30-40%-kal is nő majd a Föld népessége belátható időn belül és egyre nagyobb számú klímamenekültekkel is kell számolni az emelkedő tengerszintnek, illetve az egyre gyakoribbá váló áradásoknak és szárazságoknak köszönhetően. (Jó példa erre Indonézia, a legnépesebb muzulmán ország, amelynek mezőgazdasági minisztériumának minapi jelentése szerint az utóbbi 15 évben több mint 29 000 hektár szárazföldi területet vesztett a földerózió és a tengerszint emelkedése miatt, ami hozzávetőlegesen annak fővárosa, Jakarta méretének felel meg.) Grönland tehát vonzó célponttá válhat, ez pedig azt fogja jelenteni, hogy a következő népvándorlást és tömeges migrációs hullámot és az ebből fakadó nemzetközi feszültségeket egy, a dán koronától teljes mértékben függetlenedő, szinte Algéria méretével megegyező ország önállósodása válthatja majd ki. Vajon a dánok tömegesen vándorolnak majd az új hazába, hasonlóan a korai Egyesült Államok történelméhez, vagy megindul egy olyan nemzetközi áradat, mint amilyen volt a XIX. században, amikor a németek, olaszok és svédek települtek át tömegesen az USÁ-ba? A Grönland körüli, északi-tengeri vizek is hasonlóvá válnak majd a Karib-térséghez stratégiai és geopolitikai szempontból?
Emlékezzünk vissza, hogy Amerika felfedezésekor a cukornádültetvények és a rabszolga-kikötők jelentették a legfontosabb stratégiai pontokat a Karib-szigeteknél, itt pedig az északi sarkkörön túl a világ egyelőre még feltáratlan kőolaj-készleteinek 13 százaléka, a földgáz-készletek 30 százaléka rejtőzik. Mi több, Grönland ideális helyszín lehet a közelben kitermelt nyersanyag feldolgozására is. Félő, hogy az új kontinens felemelkedése akár nemzetközi konfliktust is okozhat, hiszen az USA megszületésekor, illetve a híres Monroe-elv deklarálásig számtalan európai nagyhatalom próbált beavatkozni a fiatal ország belügyeibe.
Grönland jelenleg nagyfokú önállóságot és autonómiát élvez, amely de facto függetlenséget is jelent a nemzetközi szerződések és egyezmények értelmében is. Egy újonnan a "tengerből kibújó" hatalmas, független ország egyúttal óriási kihívások elé állíthatja a Dán Királyságot.
Gondoljunk csak bele, hogy Dániának egyszerre kellene képesnek lennie arra, hogy biztosítsa a saját fennhatóságát és szuverenitását Grönlandon, miközben a többi országnak továbbra is el kell ismernie Dániának azon jogát, hogy a migránsokat visszaszoríthassa és kontrollálhassa a határait, máskülönben a kicsiny európai népességével és óriási, nehezen védendő határokkal rendelkező, Koppenhágától több ezer kilométerre lévő terület aligha maradhat még formálisan is Dánia része. Dániának vajon végül teljesen fel kell-e adnia távoli szigetét, hasonlóan Nagy-Britanniához? Lehet, hogy közelebb is vannak mindehhez, mint bárki is gondolná - 2013-ban a grönlandi parlamenti választásokat már egy olyan erő (Siumut - Előre) nyerte, amelynek deklarált célja a függetlenség megszerzése. Ez sem előzmény nélküli, hiszen 1982-ben népszavazást tartottak az Európai Unió, illetve annak jogelődjéről, azaz Európai Gazdasági Közösségben meglévő, Dániával együtt 1973-ban megszerzett tagságukról és a szavazás eredményeként az ország 1985-ben elhagyta az európai gazdasági térséget.
Tehát Grönland az első ország, amely formálisan is elhagyta az Uniót, ami történelmi mércével is óriási hibának bizonyulhat, egyelőre kérdéses, hogy kinek a részéről. Ugyanis Ciprustól Koszovóig láttunk olyan fejleményeket Európában, amelyeket a nemzetközi közösség nem, vagy csak ellentmondásosan tudott kezelni és sokszor csak a katonai erő bizonyult döntőnek. Ha pedig az amerikai történelemre pillantunk, akkor azt láthatjuk, hogy kevesebb mint 170 év alatt váltak teljesen függetlenné a brit gyarmatok 1773-ban, utat engedve egy későbbi, új szuperhatalom létrejöttének. (Mégpedig az USA természeti adottságainak - jól védhető tengeri határok, dinamikusan növekvő népesség és piacbarát gazdaság, alacsony népsűrűség, stb. - is köszönhetően.) Az első hivatalos kolónia Virginia volt, amelynek kezdeti népessége mindössze 2000 fő volt 1625-ben, azonban a tömeges migrációnak és a rabszolgáknak is köszönhetően a függetlenség elnyerésekor a 13 gyarmatban már két és fél millióan éltek. (Ez lényegében megfelelt az akkori Nagy-Britannia fegyverre fogható férfiainak számával.) Mindez a történelmi visszatekintés azért érdekes, mert Grönland már most de facto független, így a jövő e tekintetben még sok fordulatot hozhat.
A XXI. században tehát a világ vélhetően egy új nagyhatalom és nemzetközi politikai szereplő megjelenésével fog szembesülni az Óvilág és az Újvilág határán, amelyik először hagyta el az Európai Uniót.
Egy önállósodó és függetlenedő, hatalmas új országnak bizonyára egy új név is dukálhat, ami akár Új-Atlantisz is lehetne. Bár valószínűbb, hogy az emberek ragaszkodni fognak az eredeti névhez, hiszen addigra az ország kizöldül és virágba borulhat a klímaváltozásnak köszönhetően, és olyan lesz majd, amilyennek egykoron 892-ben a névadó Vörös Erik megpillantotta. A várható tömeges migrációnak köszönhetően egy semlegesebb név is jobban szolgálhatja egy születendő, új nép identitását is. Ráadásul nem köti majd őket az EU jogrendszere sem, már ami a bevándorlás és egyéb szakpolitikákat illeti, légyen az a mezőgazdaság, vagy éppenséggel a környezetvédelem, hiszen a globális felmelegedés legnagyobb közvetlen haszonélvezője Grönland lesz.
Ezek a jövővel kapcsolatos gondolatok persze csak merő spekulációk, hiszen a mesterséges intelligencia, robotika vagy éppenséggel a biotechnológia - egyenként és külön-külön - olyan forradalmakat és változásokat fognak még indukálni, amelyek gyakorlatilag lehetetlenné tesznek bármilyen, több évtizedes előrejelzést. A The Economist minap arról közölt egy érdekes írást, hogy ugyanakkor nem értelmetlen hihetetlen, "őrült" és már-már sci-fi-szerű előrejelzéseket olvasni, mert mint ahogy William Gibson mondta: "A jövő már megérkezett - csak még nem egyenlően oszlik meg". Sőt, a nagyobb cégek már természettudósokat is alkalmaznak, mi több: az IT cégek filozófusokat és etológusokat foglalkoztatnak, hogy olyan algoritmusok készüljenek, amelyekkel - a big datának és a deep learningnek köszönhetően - az emberi társadalom viselkedését jobban előre lehet jelezni, mert azok által jobban felkészülhetünk az előre nem látható, de nagy hatású eseményekre (black swan) is, azaz javulhat a jövőképességünk is.
(portfolio.hu)

You have no rights to post comments