Magyar Medjugorje lehetett volna?

Kategória: Cikkek, írások Megjelent: 2020. július 21. kedd

Nemrégiben adtuk ki Csépe Klára és Hasznos-Fallóskút történetét, erről a sokat szenvedett misztikus asszonyról és a kegyhely keletkezéséről. A könyvben közzé tettük naplóját is, amelyekben ír a látomásokról és a kapott kegyelmekről is. Most a kötet bevezetőjét idézzük fel Csépe Klára jellemének bemutatásával és a kihagyott magyar kegyelmi lehetőséggel...

"Csodálatos, egyben megrendítő történetet bontakozik ki a kedves olvasó előtt, aki kezébe veszi ezt a kötetet. Történet egy egyszerű asszonyról, Csépe Kláráról, akinek látomásban megmutat a Szűzanya egy kis forrást és arra hívja, hogy építsen ott kápolnát. Történet a kápolna építéséről, a hívő emberek odaadásáról, csodáról és gyógyulásról, de történet a szembenállásról és meghurcoltatásról és arról a sokféle nehézségről, amit Klára néninek ki kellett állnia hite és meggyőződése miatt.
Jelentősen bővített, új kiadást vehet kezébe az olvasó. Legfontosabb változás, hogy a könyvbe bekerült Csépe Klára lelki naplója – a teljes, számunkra ismert szöveg. A naplót olvasva meggyőződhetünk néhány nagyon fontos dologról:
-    Csépe Klára egyszerű, tiszta és szilárd jelleméről. A szöveg szikár, mentes minden nagyzolástól, kiszínezéstől, fantáziálástól. Klára néni megelégszik annak leírásával amit látott, ami történt vele, külön magyarázat nélkül. Szinte már sajnáljuk, miért is nem írt bővebben! Egy példa, 1972. december 14-i bejegyzés: „A szent családot láttam, Jézust, Máriát és Józsefet.” Miért látta, ez hogyan hatott rá, erről nem ír semmit. Nem tesz hozzá, nem magyarázgat, nem tolja magát előtérbe. Az is megtörténik, hogy nem ismeri fel az égi látogatót, akkor leírja, ahogy megkérdezi, ki vagy te. Nem akar okosabbnak, ügyesebbnek látszani, nem sütkérezik a beavatottság fényében. Egyszerű, alázatos lélek marad mindvégig.
-    Vallásgyakorlatának formájáról. A rózsafüzért imádkozza, illetve az égiek azt kérik tőle, hogy azokat az imákat mondja, amik az egyház által jóváhagyott Örökimádás könyvben vannak. A naplóból az is kitűnik, hogy kedvenc imái közé tartozik a Szentháromság rózsafüzér (angyali olvasó), és az Úr angyalát is sokszor mondja. Szentmise, szentségimádás, a Szentháromság Egyisten imádása és a Szűzanya tisztelete – ezek köré szerveződik vallási élete.
-    Életmódjáról, hősies Isten- és emberszerertetéről.. A Naplóból is kitűnik, hogy sokat böjtöl, keveset eszik, éjszakánként virraszt. A bejegyzések többször kezdődnek azzal, hogy „hajnal 2 órakor”, vagy „hajnal 3 órakor”, azaz éjjeli imaórái közben kapja a lelki látomást. Közben napközben természetesen végzi a munkáját, ellátja családját, férjét és gyermekeit és gondja van a kápolnára és az oda igyekvő zarándokokra is. Kitart a nehézségek között, elviseli, hogy bezárják, elektrosokkal kínozzák és nem tagadja meg hitét…
Nem folytatom, aki olvassa a Naplót, maga is meggyőződhet minderről és még sok egyéb dologról is. Inkább még egy összehasonlítást szeretnék tenni, éspedig Fallóskút és Medjugorje között. Itt is, ott is megjelenik a Szűzanya a látnokoknak – nálunk egy, ott több embernek -, és kéri üzenetei megvalósítását. Itt is, ott is megindul a hívő emberek áradata, itt is, ott is történnek gyógyulások, egyszerre többen látják a napcsodát és egyéb természetfeletti megnyilvánulásokat. Mindkét helyen támadásokat kell átélniük a kiválasztottaknak, ellenük fordul a püspök és a világi (kommunista) hatóságok.
Az egyetlen különbség az, hogy Medjugorjéban, Bosznia-Hercegovina e kis falvában a látnokok – és az oda zarándokló nép -, mellé állnak a templomot igazgató ferences testvérek, és segítik, támogatják őket. Ez nem történik meg hazánkban, illetve több, mint 40 évet kell várni, míg aztán a rendszerváltás közeledtével a hivatalos egyház elfogadja és elismeri az akkor már 40 (!) éve működő kápolna és kegyhely létét.
Mi történt volna, ha egykor Csépe Klára mellé álltak volna az egyházi emberek, vagy legalább a ferences testvérek, ahogy azt a Szűzanya kérte? Mennyivel lenne ismertebb, és mennyivel jelentősebb pozitív lelki befolyást gyakorolt volna hazánk életére? Ma már csak találgatni lehet. (Talán most hazánkban is lenne egy nemzetközi hírű kegyhely és biztos, hogy jobb lelki állapotban lennének az emberek…) Nem Csépe Klárán és nem is az oda zarándokló, Fallóskút mellett kitartó, a Szűzanya üzeneteit megfogadó embereken múlott.
Végezetül: az új, bővített kiadás tartalmazza az 1998-as kiadás szövegét, de némi szerkesztési változtatással. A könyv végéről előre hoztuk a Csépe Klára életét bemutató részt, ezt követi a kápolna története és bemutatása, majd az imameghallgatások és természetfeletti események gyűjteménye, és az események kiértékelése. Ezek után olvasható Csépe Klára naplója, „Szemelvények a Szűzanya hasznosi üzeneteiből” címmel. Ez volt a fejezetcím az 1998-as első kiadáson, és ezen nem változtattunk, annak ellenére, hogy az akkori szűk, néhány oldalas válogatás helyett most az összes, általunk ismert – egykor írógéppel sokszorosított -, naplóbejegyzést közöljük. Nem változtattunk a címen, mert nem tudhatjuk, hogy nem lappang-e valahol egy teljesebb példány. Nem változtattunk Klára néni stílusán sem, csak a legzavaróbb helyesírási hibákat javítottuk. Hagytuk, hogy érvényesüljön az ő stílusa és szavajárása – pl. „szólt” helyett általában a „szólott” kifejezést használja, illetve többször is a felszólító, felkiáltó mondatok végére is pontot tesz. (Ami higgadtságot is jelezhet.) Ahol a szövegben aláhúzás vagy nagybetűs kiemelés van, azt követtük mi is, egyedül dátumok leírását egységesítettük."

Részlet az "Így történt - Csépe Klára és Hasznos-Fallóskút története" című könyvből. (Lásd: http://szeretetfoldje.hu/index.php/konyveink/11912-igy-tortent-csepe-klara-es-hasznos-falloskut-tortenete) Most nyári kedvezményes áron, 1400 Ft helyett 900 Ft/db áron megrendelhető címeinken.

You have no rights to post comments