Júda királyi adóhivatalát és raktárát találhatták meg a régészek Jeruzsálemben

Kategória: Cikkek, írások Megjelent: 2020. július 26. vasárnap

Júda királyság uralkodói adóhivatalának és raktárának maradványait találhatták meg a régészek Jeruzsálemben – jelentette a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli honlap július 22-én, szerdán.

Arnona lakónegyedben, a tavaly átadott új amerikai nagykövetségi épület közelében, egy kövekkel borított rejtélyes dombon bukkantak az izraeli régészeti hatóság (IAA) munkatársai a 2700 éves leletekre.

A szakemberek szerint a Saul, Dávid és Salamon király egységes királysága után kettévált ország déli részének, az i.e. 970-től a babiloni fogságig, i.e. 586-ig fennálló Júda királyságnak az adóbeszedő intézményét és raktárait rejtik a felszínt borító kövek.

2700-2600 évvel ezelőtt emelt hatalmas épületet és mintegy 120 feliratos pecsétet találtak az óvárostól 3 kilométerre délre, amikor egy új lakónegyed alapjait kezdték ásni a mostanáig lakatlan, kopár dombon.

A hatalmas, megmunkált kövek alapján nem magán-, hanem középület állt a domboldalon, adminisztratív központ, adóbegyűjtő hely. A régészek szerint az i.e. 7. században uralkodott Ezékiás júdai király hozhatta létre ezt a hatalmas raktárat.

A király a raktárral az Újasszír Birodalom a Bibliában Szennahérib (Szín-ahhé-eriba) néven említett uralkodójának Júda elleni hadjáratára készülhetett fel. Ekkor még a Mezopotámia felől érkező hadak nem vették be Jeruzsálemet, hanem hazatértek a városfalak alól. A frissen megtalált adószedő hely a nyomok alapján tovább működött az ellenséges hadak távozása után is.

A pecséteket a különböző élelmiszerek tárolására szolgáló cserépamfórák füleire nyomták, és a rájuk vésett héber betűk azt jelentik, hogy „a királynak”, és alattuk négy helység, köztük Hebron neve látható. Az egyik pecséten a Mesalem Elnatan név szerepel, aki talán egy fontos tisztviselő lehetett a királyságban.

Emellett apró agyagszobrocskákat is találtak, emberfejeket, állatábrázolásokat, amelyek amulettként, házi istenekként szolgálhattak. Az emberábrázolás és más állatalakú istenszobrok pogány tisztelete szemben állt a zsidó vallási törvényekkel, de mégis jelen lehetett a nép körében. Erre utalnak az ebben a korban élt próféták gyakori tiltásai és figyelmeztetései is.

A dombon jól szervezett mezőgazdasági munka nyomaira is bukkantak, olíva- és szőlőművelésre, valamint a feldolgozást szolgáló szőlőprésre. A babiloni hódítás után az épületet elhagyták, de a nyomok alapján később újra használatba vehették, valószínűleg a zsidók i.e. 538-tól engedélyezett visszatérése után, amikor a hazatérők az Óperzsa Birodalom adófizetőivé váltak.

Forrás: MTI

Magyar Kurír

You have no rights to post comments