Gyerekeink fizikai állapotáról
"Így jutottunk el oda, hogy a mostani gyerekek a történelem leggyengébb fizikai teljesítményét nyújtják..." - John J Reilly, a Strathclyde Egyetem testmozgással és közegészségi tudománnyal foglalkozó professzora és Mark S Tremblay, az
Ottawai Egyetem orvostudományi karának gyermekgyógyász-professzora járt utána, milyen a gyerekek erőnléte a bezárásokat követően.
A szívük és az érrendszer állapotát alapvetően az határozza meg, milyen a keringési állóképesség, milyen hatékony az oxigénfelhasználás. Ezt angol nyelvű neve után (CardioRespiratory Fitness) CRF-nek rövidítjük. A vizsgálat során közepes mértékű terhelésnek teszik ki a szervezetet (például lépcsőzés, rövid távú futás), miközben a pulzusmérő öv és óra pontosan visszajelzi az aerob állóképességet. Minél hamarabb fárad ki a gyerek, annál rosszabb a teljesítménye.
A fizikai állapot összefügg a tanulmányi eredményekkel
A CRF-mérések nemcsak azért fontosak, mert teljesebb képet kapunk a gyerekeink állóképességéről. A testi erő, a jó oxigénfelhasználás a későbbi egészségi állapotban, életminőségben is nagy szerepet játszik, de ami még ennél is érdekesebb, hatással van az agy munkájára, a tanulási képességre is. Minél fittebb egy gyerek, annál egészségesebb és annál jobban tanul, ráadásul felnőtt korára is hatékonyabban őrzi meg állóképességét.
Épp ezért lenne fontos, hogy minél több országban ellenőrizzék rendszeresen a gyerekek CRF-értékét. Egy 2018-as kutatás szerint 49 vizsgált országból csak 22 méri és jegyzi fel a gyerekek állapotát. Az összesített eredmény szerint a gyerekek csupán negyven százaléka volt kielégítő állapotban. Ehhez adjuk hozzá a szinte minden országban régóta megfigyelhető romló tendenciát – a mostani gyerekek könnyebben híznak el és rosszabb az állóképességük, mint amit évtizedekkel ezelőtt tudtak mérni a gyerekeknél –, s máris értjük, miért aggódnak a tudósok az elpuhuló nemzedékek miatt.
Komoly gondot okozott a bezártság
Ezt a folyamatos állóképesség-vesztést gyorsította fel maga a járvány és a vele járó bezártság. A gyerekek kevesebbet mozogtak, hiszen nem kellett iskolába gyalogolniuk, kihagyták az ottani tesiórát, a szünetekben történő futkározást, játékot, nem használták délután a játszótereket, sportpályákat, elmaradtak az edzések, sőt még egy családi kirándulást is alaposan át kellett gondolni, mielőtt elindultunk volna egy néptelen területre. Mi maradt hát? A képernyő. Kiemelten fontos kapcsolattartási eszköz, főleg járvány idején, ugyanakkor a szórakozás olyan formáját nyújtja, amihez nem szükséges mozogni. Így jutottunk el oda, hogy a mostani gyerekek a történelem leggyengébb fizikai teljesítményét nyújtják.
Milyen hosszú távú következményekkel számoljunk?
Az erőnlét nem csupán az agy, a szív és az érrendszer egészségéről szól. A rugalmasság, állóképesség, az izomerő nagyon fontos szereplők az egészség kialakulásában és megtartásában. Minél gyengébb egy gyerek CRF-állapota, annál inkább csökken nemcsak az izmok, de a csontok erőssége és ellenálló képessége is, így nagyobb a valószínűsége a komoly baleseteknek, ráadásul romlik az egyensúlyérzék, ami fokozott esési kockázatot hoz magával. Ám ha nem mérjük pontosan és rendszeresen, széles körben a gyerekek állapotát, még azzal sem leszünk tisztában, milyen mértékben romlik az egészségük. A probléma nagyságának megértése nélkül nem lehet pontos megoldást sem javasolni.
Mit tehetünk szülőként?
Az iskolai bezárások szabályozásán nem változtathatunk. A folyamatos és helyes maszkviselés, a kezek fertőtlenítése alapvető fontosságú az egész család egészségének megőrzése érdekében. Ezen túl azonban igyekezzünk minél több olyan időt beiktatni, ami mozgással jár. Ha erre csak délután van lehetőségünk, akkor menjünk el sétálni, túrázni, futni, lehetőleg olyan helyre, ahol nincs tömeg. Rossz idő esetén az otthoni játékos torna nyújthat segítséget – legyünk kreatívak, minden korosztály motiválható valahogy. Mindannyiunk közös érdeke, hogy amennyire a jelen helyzetben lehetséges, egészségesek és erősek maradjunk.
(divany.hu)