Bibliai napfogyatkozás írhatja át az ókori időszámítást

Kategória: Cikkek, írások Megjelent: 2017. november 02. csütörtök

A valaha feljegyzett legrégebbi napfogyatkozás pontos idejét sikerült meghatározni brit kutatóknak. Az időszámításunk előtt 1207. október 30-án történt napfogyatkozás ismerete megváltoztathatja az ókori világ kronológiáját. A szakemberek bibliai szövegek és ókori egyiptomi szövegek használatával finomítani tudták az egyiptomi fáraókra, köztük II. Nagy Ramszesz uralkodására vonatkozó adatokat.

A kérdéses bibliai szöveg az Ószövetségben, Józsué könyvében szerepel, és évszázadok óta foglalkoztatja a kutatókat.
Miután Józsué Izrael népét elvezette Kánaánba – a mai izraeli és palesztin területekre –, így imádkozott: Állj meg nap, Gibeonban, és hold az Ajalon völgyében! És megálla a nap, és vesztegle a hold is, a míg bosszút álla a nép az ő ellenségein.
Colin Humphreys, a Cambridge-i Egyetem kutatója szerint ha ezek a szavak egy valódi megfigyelést írnak le, akkor egy fontos csillagászati jelenség zajlott le. A kérdés csak az, hogy mit jelent pontosan a szöveg.
A modern angol bibliafordítás, ami az 1611-ben megjelent fordítást követi, általában úgy értelmezi a szöveget, hogy a Nap és a Hold megállt. Az eredeti héber szövegben viszont alternatív jelentés lehet, hogy a Nap és a Hold csak abbahagyta szokásos tevékenységét: abbahagyták a ragyogást.
Ebben az összefüggésben a héber szavak egy napfogyatkozásra utalhatnak: arra, hogy a Hold elhalad a Föld és a Nap között és a Nap nem ragyog tovább. Humphreys szerint ezt alátámasztja az a tény is, hogy a megállni igeként fordított héber szónak ugyanaz a gyökere, mint az ókori csillagászati szövegekben a napfogyatkozásokra használt babiloni szónak.
Arra, hogy az izraeliták Kánaánban voltak időszámításunk előtt 1500 és 1050 között, a Merneptah-sztélé szövegében is vannak utalások. A Merneptah-sztélé az időszámításunk előtt 1213-1203 között uralkodott Merneptah ókori egyiptomi fáraónak, II. Ramszesz fiának egy felirata, amely fekete gránitból készült sztélé hátoldalán található. A gránittömb ma a kairói Egyiptomi Múzeumban található.
A történészek korábban ezeket a szövegek vették alapul, hogy a lehetséges napfogyatkozásokat kutassák, de csak a teljes napfogyatkozásokat keresték, amikor a napkorong teljesen eltűnik a Hold mögött, amely közvetlenül a Nap és a Föld között halad el. Azt azonban nem vették figyelembe, hogy előfordulhatott gyűrűs napfogyatkozás, amikor a Hold a nagy távolság miatt nem tudja teljesen kitakarni a napkorongot, ezért tűzgyűrű látszik körülötte. Az ókorban ugyanazt a szót használták a teljes és a gyűrűs napfogyatkozásra is.

A kutatók új módszerével meg tudták állapítani, hogy
a Kánaánból időszámításunk előtt 1500 és 1050 között látható egyetlen gyűrűs napfogyatkozás 1270. október 30-án délután következhetett be. Ha ez helytálló, akkor nemcsak sikerült meghatározniuk a valaha feljegyzett legrégebbi napfogyatkozás pontos idejét, de évekre lebontható pontossággal határozhatják meg általa II. Ramszesz és fia, Merneptah uralkodásának dátumait.
Az új számítások szerint Merneptah uralkodása időszámításunk előtt 1210 és 1209 között kezdődött. Ismerve az ő és apja uralkodási idejének hosszát, megállapítható, hogy a Nagy Ramszeszek időszámításunk előtt 1276-tól 1210-ig uralkodtak.
(MTI, index.hu)