A szentek segítségének megtapasztalásáról
Az apostoli hitvallásban megvalljuk a szentek közösségét, és én komolyan hiszem, hogy Krisztus Testében valóban közösségben vagyunk egymással – a mennyben lévő megdicsőültek, itt a küzdők, és a tisztítótűzben lévő szenvedők. Szeretek a szentek életéről olvasni és minden nap kérem a segítségüket – ráadásul egyre hosszabb a szentek neveit tartalmazó listám is, aminek több oka is van…
Példaképeink ők, inspirálnak minket, előre vihetnek életünk bizonyos területein, stb. Nyilván mindenkinek vannak kedvenc szentjei, talán a legismertebb, legkedveltebb szentek közül, akik közel állnak a szívünkhöz. A Szűzanya vagy Assisi Szent Ferenc például ilyenek. Xavéri Szent Ferencnek kápolnája van nálunk, Nagy Szent Teréz szobra előtt minden nap elmegyek, már csak szokásból is kérem a segítségüket a missziós munkában, illetve a belső imaéletben való előre haladásban. Hazánk nagy szentjei – mivel szeretjük országunkat és imádkozunk érte -, szintén a listába tartoznak.
Minden évben van szentválasztás, akkor megkapjuk egy-egy szent nevét és az imakérést hozzá – aztán ha letelt az év, nem tudom csak úgy elengedni őket se, ha már őket is hozzá vettem a többiekhez, hadd maradjanak…
A szentválasztással kapcsolatos isteni gondviselést többször megtapasztaltam. Idén például az évi ige – amit év elején kapunk útmutatásul az évre -, a bűnbánatra és megtérésre hívásról szólt, a szenthúzásnál pedig „Szűz Mária magyarok nagyasszonyát” kaptam és hozzá a szándékot, hogy „Imádkozz Magyarország megtéréséért”. Abban az évben, amikor az iskolával kapcsolatban kellett komoly döntést hoznom, Don Boscót kaptam, és az imaszándékot, hogy imádkozzam a fiatalokért – és még hosszan tudnám folytatni a sort.
Az Isteni Irgalmasság rózsafüzérét már a '90-es évek eleje óta imádkoztuk együtt Angyi néniéknél. (Akkor még az imának nem is volt hivatalos fordítása.) Aztán amikor a Szeretetláng kápolna felépült, Angyi néni bizalommal írt Lengyelországba, hogy küldjenek Fausztina nővér ereklyét, hogy az oltárba applikálhassuk. Valljuk be, ez elég lehetetlennek tűnt, és mégis kaptunk egy kis csontereklyét, s ebben bizonyára Fausztina nővér közbenjárása is segített...
Még a kétezres évek elején történt, amikor már sokat foglalkoztam hazánk történelmével és a megújulás szükségességével. Imanapokat, missziós alkalmakat szerveztük, és sokat kértem az Árpád-házi szentek segítségét is. Azt vettem észre, rendre olyan templomokba hívnak, engednek be, amelyiknek Szent István király a titulusa, szentelési jogcíme – ezek szerint ő is beszállt a szervezésbe…
Ha már Árpád-házi szentek, a legutolsó tapasztalatom alig néhány hetes velük kapcsolatban. Ehhez tartozik, hogy évek óta mondogatom, félig viccesen, hogy ha feljutok a mennyországba, Isten meg fogja kérdezni tőlem, hogy boldoggá tettem-e a feleségem, szóval igyekeznem kell… Nemrégiben aztán Sárospatakon jártunk, Árpád-házi Szent Erzsébet szülőhelyén, ahol egyszer csak látom kiírva a tőle származó idézetet: "Tegyétek boldoggá az embereket!" Ahá! – gondoltam -, szóval te sugalltad nekem ezt a gondolatot! És örültem…
Azt hiszem, a szentek előtt kedves, ha „foglalkoztatjuk” őket. Hiszen ugyanaz a célunk, Isten országának az építése, megélése, terjesztése, hogy mindenki megmenekülhessen! Ők odafentről dolgoznak, mi itt a földön, s szépen együttműködve az Egy Testben kegyelemről kegyelemre, győzelemről győzelemre lépkedhetünk előre.
Jöjjön tehát néhány idézet, az első Jézus Krisztustól, aztán a szentektől:
"Ha kitartotok tanításomban, valóban tanítványaim lesztek, megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz benneteket.” (Jn 8, 31-32)
"Igen rövid parancsot kaptál: Szeress, és tégy, amit akarsz. Ha hallgatsz, szeretetből hallgass; ha kiáltasz, szeretetből kiálts; ha korholsz, szeretetből korholj; ha kímélsz valakit, szeretetből kíméld; a szeretet gyökere legyen meg benned, s ebből a gyökérből csak jó fakad." (Szent Ágoston)
"Tegyétek boldoggá az embereket!" (Árpád-házi Szent Erzsébet)
"Istent szeretni, magamat megvetni, senkit meg nem utálni, senkit meg nem ítélni." (Szent Margit)
„Ha nem tisztelik az igazságosságot, akkor mik az államok, ha nem nagy rablóbandák?” (Szent Ágoston, Isten városa - De civitate Dei, IV,4.)
"Felszólítalak benneteket, hogy soha, de soha ne adjátok fel a reményt, soha ne kételkedjetek, soha ne fáradjatok el, és soha ne bátortalanodjatok el! NE FÉLJETEK!" (Szent II. János Pál)
„Ne fogadj el semmit igazságnak, ami a szeretet nélkül van. És ne fogadj el semmit szeretetnek, ami az igazság nélkül van!” (Keresztről nevezett Teréz Benedikta nővér - Edith Stein)
Szent Ágoston: "Add meg nekem Uram, amit parancsolsz, aztán parancsolj, amit akarsz."
A végére pedig egy idézet Ezekiel könyvéből, ami a Nemzeti Imanapok mottója volt, és egy idézet George Orwelltől, az Állatfarm és az 1984 írójától:
„Kerestem köztük olyan embert, aki falat építene, és odaállna a résbe elém az országért...” (Ez 22, 30)
„Minél messzebb sodródik egy társadalom az igazságtól, annál inkább fogja gyűlölni azokat, akik kimondják.” (George Orwell)
Imával és szeretettel: Sipos Gyula (www.szeretetfoldje.hu)