A világ leghatalmasabb fái

Kategória: Érdekességek Megjelent: 2021. január 19. kedd

A világ leghatalmasabb fáit dokumentálja egy tasmániai fotós-ökológus csapat. Küldetésük célja, hogy megörökítsék az utókornak a különleges faóriásokat, még mielőtt az erdőirtás vagy más emberi beavatkozás elpusztítaná őket, adta hírül a Popular Science. Köztük van a 84 méter magas Gandalf's Staff tasmániai vagy golyós eukaliptusz (Eucalyptus globulus). Ez a sokfelé előforduló örökzöld eukaliptuszfaj az egyik leggyorsabban és legmagasabbra növő faféleség a világon. A délceg példány magassága azonban csak a 15. helyre lenne elég a világranglistán.

A legmagasabb
A ma ismert legmagasabb fa azonban ugyanis 115 és fél méter magasra nőtt. Magasabbra, mint a New York-i Szabadság-szobor. Ő a híres Hüperion. A nem éppen liliputi fajtársai közül is kiemelkedő tengerparti (örökzöld vagy parti) mamutfenyő (Sequoia sempervirens) egyedet Chris Atkins és Michael Taylor természettudósok fedezték fel 2006. augusztus 25-én a kaliforniai Redwood Nemzeti Park egy távoli zugában. Korát 700-800 évesre becsülik. A felfedezők szerint a fa valószínűleg magasabb lehetett, de a harkályok lecsipkedtek valamennyit a csúcsából. Így is elvette a trófeát a 1991-ben felfedezett Sztratoszféraóriás nevű mammutfenyő rokonától, aki csak 113,8 méter magasan karcolja az eget.

A legöregebb
A világ legöregebb fája: az Öreg Tjikko. A szépkorú matuzsálem még a csiszolt kőkorban volt magonc, körülbelül 9550 évvel ezelőtt. Ő egy norvég lucfenyő a svédországi Dalarna tartomány Fulufjället-hegyéről. Leif Kullman, a fizikai földrajz professzora fedezte fel, aki kutyája után Old Tjikko névre keresztelte el.

A legterjedelmesebb
A világ legterebélyesebb fája térfogatát tekintve a Sherman tábornok. Annak ellenére, hogy vannak alul szélesebbek, ez a fa (az ágakat leszámítva) pusztán térfogatával meghaladja minden élő fatársát. Sőt, a tábornokot tartják ma a bolygó legnagyobb élő organizmusának. Becsült súlya körülbelül 1385 tonna, magassága 83,8 méter, átmérője (alul) 11,5 m. Az ókorban, a görög poliszok virágzása idején lehetett csemete, korát 2300-2700 év körülire teszik a szénizotópos vizsgálatok. Átvészelt több tűzesetet, az éghajlatváltozások sorát, és szerencsére az emberiség tevékeny termelő munkálkodását is sikerrel túlélte. Eddig.
(index.hu)