Kindelmanné Erzsébet asszony életrajzához
Talán nem tűnik túl nagy bátorságnak, ha azt állítjuk, hogy Erzsébet asszony életében valóban kiformálódott a krisztusi jellem, és ezért megfigyelhetők az életében azok a jó tulajdonságok, amit a teológia isteni erényeknek – hit, remény és szeretet -, valamint sarkalatos erényeknek - okosság, igazságosság, lelki erősség, mértékletesség -, nevez. Életrajzát olvasva látni fogjuk, hogyan formálta Isten az ő életét már kora gyermekkorától kezdve, nehézségeken és megpróbáltatásokon, de reményeken és vigasztalásokon keresztül is, hogy belülről megerősödjön, megtisztuljon és kitartó, hűséges munkása lehessen az Úr szőlőjének.
Mielőtt azonban megismerkednénk Erzsébet asszony életével és lelki fejlődésével, nézzük meg, hogy a lelki napló hazai elfogadásához szükséges teológiai szakvéleményt író cenzor mit állapít meg Erzsébet asszony személyiségéről.
A Szeretetláng lelki napló Szent István Társulat által 2014-ben kiadott teljes változatának végén olvasható dr. Kovács Zoltán írása: „A Szeretetláng lelki napló teológiai cenzorának értékelése”. Ebben olvashatjuk az „Erzsébet asszony emberi, erkölcsi tulajdonságai a lelki napló alapján” című fejezetet, amit legszívesebben teljes terjedelmében idéznénk. Ezt nem tudjuk megtenni, de néhány mondatot és bekezdést azért ide hozunk.
Erzsébet asszony realitás- és valóságérzékeléséről:
„Erzsébet asszony a ’jelenben élt’: a lelki napló nem tartalmaz utópisztikus gondolatokat, az üzenetek csekély számú apokaliptikus vonatkozása és a jövőbeli perspektívák fölvázolása is józan, mérsékelt hangú és a teológiai kontextusban jól elhelyezett.” Azaz nem egy érzelmei által vezetett „rajongó”, sem a félelmektől inspirált végitélet-hirdető…
„A lelki napló írója korának gyermeke, realitással szemléli korának és társadalmának mentalitását, s azokhoz igazodva próbál egyensúlyi helyzetet teremteni lelki élete és ’világi élete’, azaz állapotbeli kötelességeinek végzése között. Ez utóbbiak kötelességszerű teljesítése érdekében képes azoknak alárendelni lelki indíttatásait is. Felelősségérzetét, akaratát és szabadságát a keresztény erkölcs hatja át.
Erzsébet asszony lelki érettségéről:
„A szöveg Erzsébet asszony érett lelki életéről tesz tanúságot. Istenkapcsolata nagyon élő és rendezett, lelkisége határozott karmelita vonásokkal rendelkezik.”
„Mind a lelki vezetők, mind a gyóntatók tanácsának képes teljes mértékben alárendelni saját akaratát, melyben tudatos engedelmességre törekvést vélek felfedezni.”
Erzsébet asszony és a Szentírás:
„A lelki naplóban számos bibliai utalás található, szinte minden oldalon. A szerző ezeken nagyon mélyen elmélkedik, azokból táplálkozik lelki élete.”
„Az Oltáriszentség tisztelete, a szentmisén való mindennapi részvétel, a szentségimádások és szentséglátogatások központi jelentőséggel rendelkeznek lelki életében.”
Erzsébet asszony máriás lelkületéről:
„Mariológiai szempontból sem elhanyagolható a Magnificat lelkületének elsajátítása és példaszerű megélése.”
„A megélt nehézségekre is hálaadó (eucharisztikus) lelkülettel reflektál, mely az imádság gyümölcse és szintén a Magnificat lelkületének sajátossága.”
Összefoglalva: Erzsébet asszony érett keresztény személyiség, akiben a krisztusi jellem és a keresztény erények látható módon jelen vannak. Mindez egy hosszú és sok nehézséggel tűzdelt élet küzdelmes gyümölcse. Hogyan vált Erzsébet ilyenné? Mi mindenen ment keresztül, ami érlelte és csiszolta személyiségét?
Ismerkedjünk meg most Kindelmanné Szántó Erzsébet asszony életével...
(Részlet a készülő könyvből: Egy asszony, aki minden tiszteletre méltó - Erzsébet asszony és a Szeretetláng lelkiség - Sípos (S) Gyula))