Erzsébet és Mária - a megáldott élet. 2. rész: Szolgáló szeretet

Kategória: Szeretetláng Megjelent: 2016. május 04. szerda

Mária még ott maradt három hónapig, aztán hazatért.” (Lk 1, 56) Összesen egy mondat, de mennyi minden van elrejtve benne! A két „kismama” öröme a bennük növekvő élet iránt. Közös beszélgetéseik, amivel egymás hitét is erősítették. Erzsébet élettapasztalata és Mária fiatalos lendülete.

És mennyi mindenben támasza lehetett a fiatalabb az idősebbnek! A rugalmas csontú és izmú a megfáradtnak és nehezen hajlónak. Ha Erzsébet az idősebb asszony tapasztalatával okította a Messiás anyját, hát Mária fiatalsága minden szeretetével, figyelmességével viszonozta azt. Ahogy Isten szentjeinél mindig megfigyelhetjük, igyekeztek megelőzni egymást a szeretetben és szolgálatban, és biztosra vehetjük – már csak az életkor és az előrehaladott állapot miatt is -, hogy most is a nagyobb szolgált többet a kisebbnek, azaz Mária Erzsébetnek.

Máig Isten, a legnagyobb szolgál felénk a legkisebbek felé és el kell ismernünk, hogy viszontszeretetünk csak halvány árnyéka annak a hatalmas szeretettűznek, amit Tőle kapunk. Mária azonban tökéletesen tiszta és szent edénye az Úrnak, így Isten szeretete minden korlátozás, csorbítás, önzés nélkül tud áradni rajta keresztül felénk. Az a szolgáló szeretet, ami a Szűzanya személyiségének meghatározója – „íme az Úrnak szolgáló leánya, legyen nekem a Te igéd szerint”, imádkozzuk minden Úrangyalában – felénk irányul, Isten dicsőségét és az emberek javát keresve. Ezért lehet Mária a legnagyobb evangelizátor, aki a megjelenésein keresztül ma is emberek millióinak szívét fordítja vissza Isten felé. Most is ugyanúgy szolgál felénk, véd és óv minket, szeret teljes szívéből, ahogy ezt megmutatta Erzsébet házában.

 Drága Istenem!

 „Tégy engem békéd eszközévé! Hol félelem van oda szeretetet vigyek, ahol neheztelés békességet, hol széthúzás, egységedet!

 Tégy engem békéd eszközévé! A kételkedés helyett hitet vigyek, a kétségbeesés helyett remény, és a sötétségbe fényedet!

 Ó Mester add, hogy vígasztaljak mást és ne csak magamnak keressek vígaszt! Legyek megértő ne csak megértett, szeressek ahogy Te szerettél minket!

 Tégy engem békéd eszközévé! Ha megbocsátunk nyerünk bocsánatot, ha adunk akkor kapunk igazán, és ha meghalunk, kapunk örök életet.” Ámen. (Szent Ferenc imája nyomán, a katolikus karizmatikus megújulás imaéneke)

Részlet Sípos (S) Gyula: Mária titka című könyvből. Kapható Budapesten a Ferenciek terén néhány katolikus könyvesboltban, vagy megrendelhető az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. levélcímen. (Ára 900 Ft)

You have no rights to post comments