Ahogy a Népszava látja Ferenc pápát
"A szegényekről szól a pápa számára az idei advent és a karácsony. A Vatikán karitatív tevékenységének fő felelőse, a pápa alamizsnása. A tisztséggel megbízott Konrad Krajewski érseket nem hagyja munka nélkül Ferenc, a főpap hetente többször is felkeresi a szegényeket, s átadja a pápa adományait..."
Ferenc pápa december 7-én, egy tableten, 230 kilométer távolságból gyújtotta fel a világ legnagyobb karácsonyfájának nevezett gubbiói fenyőt. „Remélem, hogy Krisztus fénye bennünk is él. Az ünnep fény nélkül nem karácsony” – mondta a pápa. A fa 1991-ben került be a Guinness Bookba 750 méteres magasságával és 450 méter szélességével.
Ezt a gondolatát folytatta december 19-én, amikor egy veronai és catanzarói küldöttséget fogadott. Elmondta, a betlehemi jászol és a karácsonyfa a fény, a remény és a szeretet jelképei. E két szimbólum Isten egyszülött Fiáról beszél nekünk, „aki emberré lett, hogy üdvözítsen minket.” Arról a fényről beszél, „amelyet Jézus hozott el születésével a világnak” – mondta.
Karácsonykor is a szegények kerülnek a középpontba Ferenc pápa számára. Az egyházfő persze nemcsak Krisztus születésének ünnepén foglalkozik a rászorulókkal, hanem egész évben különösen fontosnak tartja a mellettük való kiállást.
December 12-án vacsorát szervezett hajléktalanok számára. Mintegy száz rászorulót hívott meg a Szent Anna templom nagytermébe. Személyesen nem lehetett jelen, Kondrad Krajewski érsek tolmácsolta az egyházfő üdvözlő szavait, s átadta nekik a pápa karácsonyi üdvözlőkártyáit.
Múlt pénteken karácsonyi misét tartottak a hajléktalanok számára. Élelmiszercsomagokat is kaptak, s az éjszakát a vatikáni sajtóhivatal előtt töltötték.
Azóta, hogy tavaly márciusban Ferencet ültették Szent Péter trónjára, a pápa alamizsnásának hirtelenjében nagyon sok dolga lett. Az 1963-ban született Konrad Krajewski érsek először 1990-ben került Rómába, majd 1998-ban került vissza a Pápai Liturgikus Hivatalhoz. 1999. májusában nevezte ki II. János Pál a pápa ceremóniamesterének. 2013-ban már Ferenc pápa nevezte ki alamizsnásnak, s ezzel együtt Beneventum címzetes érsekének.
A pápa alamizsnásának, illetve az Apostoli Alamizsnahivatalnak a legfontosabb feladata a szegények megsegítése, illetve a pénzgyűjtés. A katolikus egyház első századaiban a diakónusok feladata volt a szegények megsegítése, később a pápák családtagjait bízták meg ezzel a feladattal – írta a Vatikán honlapja.
Először III. Ince pápa (1198-1216) bullája tett említést az alamizsnási tisztségről. Boldog X. Gergely pápa (1271-1276) szervezte meg első ízben az Apostoli Alamizsnahivatalt. Manapság az alamizsnást érseki rangra emelik, amint ez Krajewski esetében is megtörtént. A hivatal minden bevételét, így azokat az adományokat, amelyeket a pápai áldásokért adnak, teljes egészében karitatív célra kell fordítani.
Ferencnek pápaként ugyan kevesebb lehetősége van arra, hogy a szegények között hirdesse az Igét, de számos karitatív akcióval hívta fel paptársai figyelmét arra, mi is lenne egy lelkipásztor, egy egyházi személyiség feladata. Tavaly, első vatikáni karácsonyán 2000 felbélyegzett borítékot, metrójegyet és telefonkártyát adományozott Róma szegényeinek. Így próbálta megkönnyíteni számukra a szeretteikkel való kapcsolattartást. A Szentszék ingyenkonyhát is működtet, a pápa rendszeresen elbeszélget a rászorulókkal.
Pápaságának első néhány hónapjában körülbelül egymillió euróval segített a szegényeknek. Konrad Krajewski ezt osztotta szét Rómában és Olaszország más részein. „Amikor bejelentem a pápának, este indulok, mindig fennáll a veszélye annak, hogy ő is velem akar jönni” – mondta egy alkalommal a Corriere della Serának.
Ferenc egy ízben idős asszonynak küldött 200 eurót, akinek ellopták a pénztárcáját. Levélben panaszolta el, hogy miközben beteg férjéhez ment, elcsenték tőle 54 euróját. Szintén 200 euróval lepett meg a pápa egy Velencében élő argentin hajléktalant is. A pápa a Caritas menhelyeit is anyagi támogatásban részesítette.
Az idei advent, a várakozás időszakában több fontos karitatív kezdeményezése volt a pápának a hajléktalanok megsegítésén kívül. Számára nemcsak a szegények jelentik a társadalom kirekesztettjeit. A menekültek is, sorsukra az Európai Parlamentben elhangzott beszédében is felhívta a jelenlévők figyelmét. De a rabokra is külön figyelmet szentel.
Azt közölte, hogy a karácsonyi időszakban a bebörtönzöttekért is imádkozik – ezt az üzenetet juttatta el a Rómától délre található Latina nevű börtön rabjainak. A börtönkáplánnak, Don Nicola Cupaiolónak írott levelében reményét fejezte ki, hogy ez az időszak nem „elveszejtett idő” lesz, hanem „alkalom egy lelki fejlődéshez”. A pápa misekönyvet is küldött abban a reményben, hogy a bebörtönzöttek „rátalálnak az Úr felé vezető útra”.
A Szentszéknél hetek óta készülnek Krisztus születésének ünnepére. A forgatókönyv azonban nagyjából ugyanaz lesz, mint korábban. A vatikáni éjféli mise - csakúgy, mint tavaly, illetve XVI. Benedek pápasága idején - nem éjfélkor, hanem este fél 10-kor kezdődik a Szent Péter bazilikában. Ferenc pápa II. János Pállal szemben nem mond misét december 25. reggelén.
A hagyományoknak megfelelően karácsony első napján a Szent Péter bazilika középső erkélyéről elmondja ünnepi üzenetét, illetve Róma városának és a világnak szóló Urbi et Orbi áldását. Az üzenet középpontjába általában a világbéke kerül. Ferenc pápa azonban minden bizonnyal megemlékezik a szegényekről, az elesettekről, s azokról, akik magányosan kénytelenek eltölteni az ünnep óráit. Szólhat az "elveszett generációról", azokról a fiatalokról, akiknek esélyük sincs munkára, s felhívja a figyelmet arra, hogy mindenki kötelessége az idősekről való gondoskodás.
Keményen beolvasott a bíborosoknak
Alighanem pápa olyan hangvételű karácsonyi szózatot még nem intézett a főpapokhoz, bíborosokhoz, kongregációk vezetőihez, mint amilyet Ferenc pápa mondott hétfőn. Szokatlanul éles hangnemben bírálta a Vatikán illetékeseit. Beszélt a „magukba forduló körökről”. Ezeket rákos daganatokhoz hasonlította. Mint fogalmazott, a vatikáni adminisztráció „lelki Alzheimer-kórban” szenved, s csak a hatalom érdekli.
A pápa óva intett bármiféle önelégültségtől, s az önkritika hiányától. Szerinte ezek a világegyház vezetésének súlyos akadályát képezik. A pápa összesen 15 ilyen kórt sorolt fel.Különösen súlyosnak nevezte az „egzisztenciális skizofrénia betegségét, amelyben „azok szenvednek, akik kettős életet folytatnak”. Azokra a gondolt, akik a lelkipásztori szolgálat helyett nyomuk vész a bürokrácia útvesztőiben és elvesztik a kapcsolatot az emberekkel.
Akadnak olyan lelkipásztorok, akik párhuzamos világba kerülnek, amelynek „semmi köze Krisztushoz”. Bírálta a pletykálkodást (ezt már egy korábbi beszédében is megemlítette), a mások minősítését. A temetők tele vannak olyanokkal, akik „halhatatlannak, pótolhatatlannak tartották magukat”. Óva intett a földi javak túlzott gyűjtögetésétől, s a mások iránti eltúlzott mértékű szigortól.
Bocsánatot kért munkatársaitól a Vatikán falain belül történt nemkívánatos történések miatt. S bocsánatot kért azért is, ha bárminemű kötelességét nem teljesítette.
Először volt példa arra, hogy a pápa nemcsak saját közvetlen segítőit, hanem a Vatikán minden munkatársát, s családtagjaikat is meghívta karácsonyi fogadásra. A pápa külön köszönetet mondott a Kúria „ismeretlen és láthatatlan” dolgozóinak, külön említést tett a kertészről, a takarító személyzetről, a portásokról, a részlegvezetőkről, a liftestől és másoktól.
A pápa munkáját segítő bíborosi tanács február 9-től 11-ig ül össze legközelebb, s folytatja konzultációit a Kúria reformjáról. Federico Lombardi, a Szentszék sajtószóvivője azt közölte, a korábbi közlésekkel szemben jövőre még nem készül el a Vatikán új alkotmánya. . azaz a Vatikán Városállam Alaptörvénye.
Rónay Tamás, nepszava.hu