Irka-firka, képek és rajzok
Itt a legújabb adag Napi firka: Puska; Slicc; Harcosok; Irka, firka nélkül... tessék parancsolni:
(Puska)
Tanulunk!
A testet megöli: kő, bunkó, szakóca, dárda, parittya, kés, íj, szekerce, kard, buzogány, puska, pisztoly, ágyú, gépfegyver, bomba, lángszóró, tank, atombomba, hidrogénbomba, kazettás bomba, interkontinentális ballisztikus rakéta, hiperszonikus rakéta…
A lelket megöli: harag, gyűlölet, viszály, csúnya beszéd, káromkodás, lopás, rablás, gyilkosság, csalás, paráznaság, hazudozás, korrupció, karaktergyilkosság, lejárató kampány, kirekesztés…
Az értelmet megöli: puska…
(Slicc)
Ez az idétlen őrület teljesen tökretesz minket és lejáratja az egész banán nemzetséget. Már olyanok vagyunk, mint egy banánköztársaság! Fiataljaink gatyája hátul lelóg a térdükig, elöl tiszta lyuk, olyanok, mint a legócskább szétrohadt, elfeketedett, szemétre dobott hulladék! Régen felülről jött az áldás, a kultúra, a szépség: a napfény, az eső, és mi zöldelltünk, növekedtük, fürtösödtünk, mert közösségi lények vagyunk, a Napocska pedig a saját képére és hasonlatosságára formált, aranysárgává érlelt minket. De most? Alulról jön föl a szenny, ezek az ostoba kölykök meg azt hiszik, ez a menőség és vagányság: sötéten, mocskosan, büdösen járni! Egy elkezdi, a többi meg követi - hát persze, hogy hamar tönkre mennek! Most nézd meg, itt jön az egyik: haver, legalább a slicced húzd fel!
(Harcosok)
A hatodik számú Lego Hadosztály sikeresen nyomul előre! A Bazlajkír Repülőszázad vadászrepülői készen állnak az ellenség megsemmisítésére! Szupermen Felderítőink jelentették, hogy egy ellenséges Betmen csapat közeledik, hogy oldalról megtámadjon minket, de mi készen állunk a fogadásukra a Villám gyorsreagálású erőkkel! Támadunk földön, vízen, levegőben! Eddig megszerzett pozícióinkat tartjuk és biztos vagyok benne, hogy befolyásunkat ki tudjuk terjeszteni a nagyszoba ellenséges kézen levő területeire is – de jaj! Hallom, hogy közeledik a Fürdetőrém, hogy elragadjon a győztes csata kellős közepén. Tartsatok ki, egy utolsó erőfeszítés, és - Anyu, nem vagyok éhes! Nem vagyok koszos! Nem tudom vacsora után, akkor már le kell feküdni - vagy nem? Fent maradhatok? Tudtam, hogy nem! Holnap már nem jó! Most győzelemre állunk!
(Irka, firka nélkül)
A legelső rövid történeteket még középiskolás koromban írtam. Félperceseknek neveztem el – ha Örkény Istvánnak lehetnek egypercesei, gondoltam, akkor nekem meg félperceseim lesznek, és ezekkel hódítom meg a világot! A hódítással azóta is adós vagyok, és mára a „félperces” elnevezést is kissé nagyképűnek tartom, de a rövid szövegek írásával azóta se hagytam fel - talán azért, mert még mindig él bennem a remény, hogy e görbe tükörben magunkra ismerve egyszerre nevetjük és szégyelljük el magunkat. Ilyenek vagyunk mi emberek: kicsit sükebókák, botladozók, alázatosak és nagyképűek, szegény gazdagok és gazdag szegények, lelkesítőek és visszatetszőek egyszerre. Hogy pedig magamon kezdjem, az egyik novellás kötetem címlapjára ki is írtam az ars poeticámat: "Én vagyok a legszebb, legokosabb, legügyesebb és legerősebb – mondta a hópehely társainak és elolvadt a gyönyörűségtől.”
Így van ez.
(Rajz: ifj. Sipos Gyula, szöveg: Sípos (S) Gyula Facebook: Napi firka, #napifirka )