A legvonakodóbb megtérő – C. S. Lewis életének eddig el nem mondott története
Ha már ismeri C. S. Lewist, szeretni fogja a róla szóló, 2021-ben készült legújabb életrajzi drámát. Ha még nem, akkor hamarosan megkedveli, hiszen a híres irodalomprofesszor úgy tudta szavakba önteni istenkeresésének küzdelmeit, mint a keresztyén irodalomban kevesen.
Az Oxfordban és környékén forgatott alkotás a Narnia krónikái népszerű könyvsorozat szerzőjének története, aki lelkes ateistából „Anglia legvonakodóbb megtérője” lett. Nem azért hajtott térdet Isten előtt, mert akarta, hanem mert nem tehetett mást. Ráadásul ezt a mozit a szkeptikusoknak és a keresőknek is ajánljuk, mert nem kevesebbet nyerhetnek meg vele, mint a lelküket.
Sokan úgy érezzük, C. S. Lewisról nem lehet újat mondani, hiszen ő nyitotta ki nekünk a ruhásszekrény ajtaját, hogy beléphessünk Narnia világába, és ő mutatta be nekünk Aslant, Jézus allegóriáját is. Most pedig kiderül, voltak életének felettébb viharos évei.
Norman Stone rendező számára nem ismeretlen C. S. Lewis. Harminchat évvel ezelőtt BAFTA-díjat nyert a Shadowlands című szívszorító remekművével, amely az apologéta életéről és szerelméről szól Joss Ackland és Claire Bloom főszereplésével. Stone azóta két dokumentumfilmet is forgatott az oxfordi tudósról.
A legvonakodóbb megtérővel most újra visszatért C. S. Lewishoz, és végigköveti útját anyja tragikus halálától az apjával való feszült kapcsolatán keresztül az első világháború lövészárkainak rémálmán át az Oxfordi Egyetemig. Lewis itt találkozott J. R. R. Tolkiennel, aki nem kis szerepet játszott a megtérésében.
Clive Staples „Jack” Lewis Belfastban született, protestáns családban. Falta a könyveket, és fantáziadús gyermekként olyan szerzők által teremtett világba merült, mint Arthur Conan Doyle, Edith Nesbit, Mark Twain és Henry Wadsworth Longfellow.
Még tízéves sem volt, amikor anyja, Florence Augusta Hamilton Lewis rákbetegségben elhunyt. „Anyám halálával minden, ami nyugodt és megbízható volt, eltűnt az életemből” – írta.
Apja soha nem tudta teljesen kiheverni a felesége elvesztését, így a következő években egyre kiszámíthatatlanabbá és kegyetlenebbé vált. C. S. Lewis és bátyja elhidegültek az apjuktól. Viszonyukon sokat rontott az is, hogy főhősünk internátusba került, az otthon elvesztette számára a vonzerejét. Az iskolában szerzett vallásos tapasztalata rideg és lélekölő volt. Tizennégy évesen csalódottam hagyta maga mögött a kereszténységet, és bevallottan ateista lett. „Nem hittem Isten létezésében, de dühös voltam Istenre, amiért nem létezett“ – jegyzi meg a filmben.
1917-ben Oxfordban kezdte meg tanulmányait, a városban, amelybe egy életre beleszeretett. Rövid ideig szolgált az első világháborúban, ahol egy gránáttól sérülést szenvedett. 1919-ben tért vissza Oxfordba, és Clive Hamilton álnéven kiadta első könyvét, egy verseskötetet Spirits in Bondage címmel.
Lewis lelki formálódásának számos állomása volt, amelyek közül kiemelkedik harmincegy évesen meghozott döntése. Felismerte, hogy az ateista materializmus nem lehet felelős az emberi személyiséget alkotó képességekért és erőforrásokért. Ekkor döntött a teizmus mellett, de még mindig tele volt ellenállással Jézussal szemben.
J. R. R. Tolkien segített Lewisnak meglátni, hogyan lehet az értelmet és a képzeletet integrálni és összeegyeztetni az evangéliumi elbeszélésekben. Az evangéliumokban ott van a szövevényes emberi történetmesélés minden tulajdonsága, de valóságos eseményeket ábrázolnak. Bennük Isten, a mesélő belépett a saját történetébe, testet öltött, és örömteli végkifejletet hozott, kiutat mutatott az ember tragikus helyzetéből. Lewis megértette, hogy a szellemi táplálék, amelyet mindig is a nagy mítoszokból és fantáziatörténetekből nyert, pusztán ízelítő volt a legnagyobb, legvalódibb történetből – Krisztus életéből, halálából és feltámadásából.
Fokozatosan világossá vált számára, hogy a kereszténység az egész lényét képes betölteni. Nem kell hátrahagynia éles logikáját, sem elvetnie a csodákban gazdag epikus történetekben talált szellemi gyönyörűséget. Az észérveknek és a képzeletnek ez az egybeolvadása Krisztusba vetett hitének és későbbi műveinek szerves részét képezte. Megtérése Krisztushoz nemcsak az elméjét szabadította ki a sztoicizmus szűk kötelékeiből, hanem a szívét is felszabadította, hogy teljes mértékben átölelje a transzcendens iránti olthatatlan szenvedélyét.
Végül egy napsütéses reggelen, 1931. szeptember 22-én bátyja motorkerékpárjának oldalkocsijában hajtott fejet Krisztus keresztje előtt.
A legvonakodóbb megtérő a színész Max McLean 2016-ban New Yorkban, a Fellowship for Performing Arts (FPA) égisze alatt színpadra állított egyszemélyes darabjának filmadaptációja. A forgatókönyv McLean és Norman Stone közös munkája. A producerek között szerepel Matthew Jenkins, aki Kenneth Branagh bemutatásra váró Halál a Níluson című krimijének executive producere.
A film a cslewismovie.com oldalon tekinthető meg, egyelőre angol nyelven. Kiváló gondolatindító egy baráti, családi beszélgetéshez.
(The Most Reluctant Convert: The Untold Story of C. S. Lewis)
Szerző: Weberné Zsikai Mária
Magyar Kurír