A hazánkban lévő, "Európa Amazonasának" nevezett Dráva-szakasz megmentéséről
Európa Amazonasa – így is szokták emlegetni a délnyugat-magyarországi Dráva-szakaszt, ami harminc-negyven évvel ezelőtt még teljesen máshogy festett, mint most. A környéket ártéri puhafás ligeterdők, éger- és kőrisligetek és láperdők uralták, ezeket rétek, legelők tarkították.
A helyi gazdálkodók azonban idővel csatornákat ástak, hogy el tudják vezetni a vizet, és minél nagyobb területen erdőgazdálkodást vagy földművelést végezhessenek. A folyó mellékágait megszüntették, a partszakaszt kövekkel védték az áradásoktól. Régen az állattartás is népszerű volt itt, ez viszont mára szinte teljesen visszaszorult, és a nem természetvédelmi területeken két hasznosítási módszer maradt: a fakitermelés és a földművelés.
Más nagy magyarországi folyókhoz képest a Dráva kevésbé szabályozott, magán viseli a természetesen áramló folyók egyes vonásait, ezért nagyon alkalmas a helyreállításra – a WWF Magyarország a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatósággal, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatósággal, a Hrvatske Vode horvát vízügyi kezelővel és a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt.-vel együtt pontosan ezt demonstrálta az idén márciusban lezáruló WiseDrava LIFE-fal: a 2018-ban indult projekt élőhely-helyreállításokat végez a Dráva menti mintaterületeken.
Alapvetően háromféle beavatkozásról van szó:
Az egyik nem a közvetlenül a Dráva-parton lévő élőhelyek állapotát célozza, hanem olyan, gazdálkodás és természetvédelem által is kezelt területet, ahol viszonylag kicsi, olcsó és könnyen kezelhető beavatkozásokkal lehet javítani a vízvisszatartáson. Ez a helyszín a Lankóci-erdő.
A másik a mellékágak visszacsatolását modellezi, ez azért fontos, mert ezek maguktól már nem alakulnak ki, de fontos szerepük van a parti élőhelyek egészségében.
A harmadik módszerrel a Dráva szabályozott medrét vizsgálták. A szabályozás során ugyanis a folyónak korábban főmedret választottak ki, a mellékágakat elvágták, és parti kövezéssel védték a folyópartot, hogy a vízpart közelében lévő gazdálkodási területeket és településeket ne árassza el a folyó. A Dráva nagy része azonban magaspart, így ma már érdemes felülvizsgálni, hogy szükség van-e ilyen szabályozásra, ezért a projekt a funkciójukat vesztett szabályozókat visszabontja, vagy magasságukat csökkenti annak érdekében, hogy a folyó oldalazó irányú munkavégző képessége helyreálljon, és minél több területet adjanak vissza a folyónak, illetve hogy a parti élőhelyek vízellátottsága javuljon.
(telex.hu)