A gyülekezettől az öngyilkosságig - egy szektavezér feleségének története
A történet helyszíne a dél-karolinai Myrtle Beach, az amerikai tengerparti giccs, a minigolfpályák és az óriáskerekek városa. Itt működött a Solid Rock Church nevű neokarizmatikus gyülekezet, amit a jóképű, mindig elegáns, hibátlan mosolyú John-Paul „JP” Miller vezetett. JP nem az a tipikus bibliaforgató, konzervatív falusi pap volt: modern volt, sármos, a közösségi médiát profin használó figura, aki a szószékről úgy beszélt az istenhitről és a boldogságról, mint egy profi motivációs tréner.
Erdő Péter bíboros üzenete a mohácsi csata 500. évfordulójára
A főpásztor írása a történelmi emlékezet mellett a társadalmi felelősségvállalás és a közösség javának kérdéseivel foglalkozik:
A mohácsi csata török szemmel
Dselalzade Musztafa török történetíró a győztesek szemével írta meg a mohácsi csata krónikáját. Tanulságos olvasmány! Részlet a krónikából:
Keresztelő Szent János vértanúságának ünnepére
János személyisége
A Keresztelő János lelki természetéről való vélekedés eltorzult az idők során. (Ez a torzulás nem csak rá igaz, hanem általában a prófétákra is, akiket szeretünk egzaltált embereknek látni, pedig koruk legrealistább emberei voltak.) Keresztelő Jánost általában úgy mutatják be, mint túlságosan is határozott, kemény lelkű, fenyegető stílusú embert. Zefirelli híres Jézus-filmjében a Keresztelő egyenesen láncait tépő, börtönben őrülten ordítozó alak.
Mi is veszett Mohácsnál? – Pálffy Géza a magyar történelem egyik legnagyobb sorsfordulójáról
Pálffy Géza a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, az az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja Történettudományi Kutatóintézetében a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport vezetője. Szakterülete a Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia története a kora újkorban. Vele beszélgettünk (Magyar Kurir) a mohácsi veszedelem 500. évfordulója alkalmából a mohácsi csatáról, annak rövid és hosszú távú következményeiről, és arról, hogy ma miként tekintsünk erre a nemzeti sorstragédiára.
Jól kommunikál az Egyház? – Martos Levente Balázs püspök a Café Francescóban
Az egyházi kommunikációt vette górcső alá Martos Levente Balázs esztergom-budapesti segédpüspök, a Magyar Katolikus Rádió elnöke és Martí Zoltán, a 777 blog főszerkesztője a Café Francesco keresztény kávézó szabadegyetemének negyedik estéjén. A beszélgetőtárs Rónaszéki János, a Café Francesco alapítója volt. Az eseményre Budapesten, augusztus 27-én került sor.
Új, hatékony rákgyógyszert engedélyeztek
Engedélyezte az amerikai gyógyszerfelügyelet, az FDA a daraxonrasib nevű, hasnyálmirigyrák kezelésére kifejlesztett gyógyszert – írja a BBC. Ez az a gyógyszer, ami annyira hatékonyan növeli meg a hasnyálmirigyrákos betegek túlélési idejét, hogy az erről szóló kutatási eredményeket júniusban állva tapsolta meg a közönség egy amerikai onkológiai konferencián.
Újra megnyílik Iványi Gáborék iskolája
Két évvel a bezáratása után idén szeptemberben újra megnyílik a Wesley Kincsei Iskola, jelentette be csütörtöki közleményében az iskolát fenntartó Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET). Állításuk szerint szerdán megkapták a működési engedélyt a kormányhivataltól, illetve az egyetértő nyilatkozatot Lannert Judit oktatási minisztertől.
A keresztény Európa jövője – Székely János püspök a Café Francesco szabadegyetemén
Székely János szombathelyi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke volt a vendége a Café Francesco keresztény kávézó szabadegyetemi előadás-sorozatának augusztus 25-én Budapesten. A sorozat második alkalmán a keresztény Európáról volt szó. Az esemény moderátora a kávézó alapítója, Rónaszéki János volt.
Megrázó hangfelvételek kerültek nyilvánosságra az orosz katonákról
A Die Welt által nyilvánosságra hozott, ukrán felderítők által lehallgatott rádióüzenetek megrázó képet festenek az orosz hadseregről. A parancsnokok husánggal és halálos fenyegetésekkel hajtják rohamra beosztottjaikat, a visszafordulókat pedig saját bajtársaik lövik agyon, miközben sok katona éhezve, kétségbeesetten kér segítséget a fronton.
A művészet gyógyszer a tudomány szerint is
Hajlamosak vagyunk úgy tekinteni a művészetre, mint valami elvont dologra. Szellemi táplálék, amit a tudomány szintjén nem lehet megfogni. Valami, aminek gyakorlásához isteni tehetség, a befogadásához óriási műveltség, fogyasztásához pedig sok pénz kell. A művészet azonban ugyanolyan fontos tartóoszlopa az egészségnek, mint a rendszeres mozgás, az egészséges táplálkozás vagy az elegendő alvás.
