Óriási korrupciós hálózatot lepleztek le hazánkban, vádemelésig jutott az ügy
2022-ben 150 ügyész és rendőr több tucat helyszínen csapott le elsősorban minisztériumi tisztviselőkre, akik a vádak szerint kenőpénzért cserébe elsősorban vissza nem térítendő EU-s támogatások elnyerésében működtek közre. Összesen 54 ember ellen emeltek vádat februárban. Az ügyészség pénzügyminisztériumi osztályvezetőket, főosztályvezető-helyetteseket, egy főosztályvezetőt és egy volt helyettes államtitkárt is börtönbe küldene.
A fővádlottak minisztériumi tolvajnyelvet találtak ki, hogy lehallgatásuk esetén a nyomozók ne tudják azonosítani őket. A korrupciós hálózat vezetője 10 évre börtönbe kerülhet, nála és családjánál százmilliós vagyont, BMW-t és Rolex karórát is lefoglaltak.
A Pénzügyminisztériumot és a Miniszterelnökséget is érintő vesztegetési botrányban a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) ötvennégy fő ellen emelt vádat. Ez az az ügy, ami 2022 áprilisában robbant ki, amikor 150 ügyész és rendőr több tucat helyszínen csapott le elsősorban minisztériumi tisztviselőkre. A vádak szerint a kormánytisztviselők kenőpénzért cserébe főként vissza nem térítendő európai uniós támogatások elnyerésében működtek közre.
A 24.hu által megismert vádirat szerint az elsőrendű vádlott, egy pénzügyminisztériumi referens, jól szervezett korrupciós hálózatot épített ki, amelyben széles körben tartott kapcsolatot pályázatírókkal, projektmenedzserekkel és pályázó cégek vezetőivel. A rendszer lényege az volt, hogy a minisztériumi személy több munkatársát – köztük vezető kormánytisztviselőket – bevonva, milliós összegekért cserébe elintézte a pályázatok nyertességét, az ellenőrzések cégek számára kedvező lefolytatását, valamint a pályázatokkal kapcsolatos kérelmek, jogorvoslati eljárások pozitív elbírálását.
A vádak alapján az elsőrendű vádlottnak még arra is volt gondja, hogy a pályázatok helyszíni ellenőrzését is kontroll alatt tartsa, ezért a Pénzügyminisztérium helyszíni ellenőrzési osztályvezetőjét – a későbbi harmadrendű vádlottat – is bevonta a korrupciós hálózatba. Utóbbi gondoskodott róla, hogy a kenőpénzzel biztosított támogatások helyszíni ellenőrzésére saját magát, vagy egy munkatársát – aki az ötödrendű vádlottja lett a bűnügynek – osszák be. Abban állapodtak meg, hogy az érintett ellenőrzések a kedvezményezettek számára kedvezően folynak le, vagyis az ellenőrzés nem tár fel hibát, és rövid időn belül lezárják a vizsgálatokat.
Az ügyészség szerint összesen 108 európai uniós forrásból finanszírozott (főként a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében kiírt) pályázat, valamint további 8 hazai forrású (az Egészségügyi Támogatási Program keretében benyújtott) pályázat érintett. A benyújtott kérelmekkel igényelt támogatás összértéke meghaladja a 25 milliárd forintot.
Külön pikantériája az ügynek, hogy az első hat vádlottnak – mint pénzügyminisztériumi tisztviselőnek – az is a feladatkörébe tartozott, hogy a nemzeti csalás elleni stratégiában meghatározott feladatokat végrehajtsa, és a csalás megelőzésében, annak azonosításában is közreműködjön.
(24.hu)