Adalék a magyar kémbotrányhoz
Hétvégén az ukrán titkosszolgálat bizonyítékokat felmutatva azt állította, hogy leleplezett egy Nyugat-Ukrajnában működő, orosz érdekeket segítő magyar katonai hírszerző hálózatot. Erre válaszként Magyarország kiutasított két, diplomáciai fedésben dolgozó ukrán kémet. Az eset nem egyedi, Európában "az oroszok már a spájzban vannak":
Orosz titkosszolgálatok álltak a tavaly májusi tűz mögött, amiben gyakorlatilag porig égett egy varsói bevásárlóközpont – jelentette be vasárnap Donald Tusk lengyel miniszterelnök. Tusk az X-en azt írta, a vizsgálat lezárulásával mostanra bizonyossá vált, hogy a Marywilska 44 nevű bevásárlóközpontnál történt tűz egy, az orosz hírszerzés által megrendelt gyújtogatás eredménye volt.
„Az akciót egy Oroszországban tartózkodó személy koordinálta. Az elkövetők egy része már őrizetben van, a többieket azonosították és keresik” – közölte a lengyel miniszterelnök.
Ahogy eddig is, Oroszország ezúttal is tagadta, hogy titkosszolgálatainak szerepük lenne európai szabotázsakciókban. Márpedig tavaly a csomagküldő cégeknél bekövetkezett gyanús tüzekért is az oroszokat tették felelőssé. Szakértők szerint ez annak a hibrid hadviselésnek a része, aminek célja az Ukrajnának nyújtott európai támogatás aláásása.
A Reuters azt írja, a lengyel nyomozók a litván hatóságokkal is együttműködnek, az elkövetők egy része ugyanis Litvániában szintén szabotázsakciókat hajtott végre. Adam Bodnar igazságügyi miniszter és Tomasz Siemoniak belügyminiszter közölte, alapos ismereteik vannak a gyújtogatásokról, amelyeket egy Oroszországban tartózkodó személy szervezett és irányított.
A Marywilska 44 nevű bevásárlóközpontban 1400 bolt volt, az épület 80 százaléka lángolt. A tűzeset után nem sokkal a lengyel kormányfő bejelentette, kémkedéstől tartva orosz befolyást vizsgáló bizottságot állítanak fel.
Márciusban a litván ügyészség azzal vádolta meg az orosz katonai hírszerzést (GRU), hogy megrendelésükre történt a tavalyi vilniusi IKEA-tűz, ami három nappal a varsói gyújtogatás előtt történt. Az ügyész szerint a két kamaszkorú gyanúsított Varsóban találkozott, ahol megbízóikkal megállapodtak, hogy Lettországban és Litvániában gyújtogatnak üzleteket 10 ezer euróért (kb. 4 millió forintért) és egy BMW-ért.
Oroszország több mint két évtizede Németország ellen is állandó és gyakran sikeres kémkedési és politikai hadviselési kampányt folytat, rendszeresen beszivárogva az ország politikai elitjébe és biztonsági szolgálataiba. Moszkva már a 2015-ben kezdődött menekültválságot is igyekezett felhasználni a befogadó országok destabilizálására: 2016-ban például nagy port vert fel egy orosz származású, Németországban élő tinédzser lány, Lisa ügye, akit saját vallomása szerint menekültek raboltak el. De emlékezhetünk az Európa-szerte, köztük Magyarországon is előfordult iskolai bombariadókra, amelyek elkövetői szintén iszlamistának adták ki magukat.
Szakértők körében ma már konszenzus van arról, hogy a fenyegetések mögött nem iszlamisták álltak, sokkal valószínűbb, hogy szintén orosz háttere van az akciónak. Buda Péter egykori nemzetbiztonsági főtiszt szerint a jelenkor úgynevezett hamis zászlós műveleteinek célja ennek az alapelvnek megfelelően az, hogy olyan pártot juttassanak hatalomra, amelyik a leginkább igazodik az orosz stratégiai érdekekhez, vagyis nem védekezik Oroszországgal szemben – így például a Németországban szélsőséges identitáspolitizálást folytató AfD-t.
(telex.hu)