Lehet, hogy mégsem Mátyás király földi maradványait találták meg
A Magyar Tudományos Akadémia Antropológiai Osztályközi Tudományos Bizottsága állásfoglalást tette közzé a sajtóban áprilisban megjelent publikációról, amely szerint azonosították Mátyás király földi maradványait. A testület úgy fogalmazott, hogy ez az állítás tudományosan nem megalapozott és nem bizonyított.
Azt írták, hogy a felsorolt cikkek és a videó egy rendkívüli jelentőségű tudományos szenzációt tárnak a nagyközönség elé, az objektivitás látszatát keltve, azonban új kutatási eredményt nem közölnek. Megjegyzik, hogy alaktanilag ugyan lehetséges különböző népességek között genetikai távolság számítása, de ez két egyén közötti közvetlen rokoni kapcsolat igazolására nem alkalmas.
Kiemelik, hogy a cikkben korábban hivatkozott Gábor Emese, arcrekonstrukciókkal foglalkozó képzőművész nem rendelkezik sem antropológiai, sem más tudományos végzettséggel vagy kellő szaktudással ahhoz, hogy ebben a kérdésben érdemben és tudományos megalapozottsággal nyilatkozzon vagy megállapításokat tegyen. Ehhez hozzáteszik, hogy a videóban szakmailag nem alátámasztott hipotézisről próbálja a nézőt meggyőzni.
A szakértő nem adott engedélyt véleményének publikálására
Az MTA bizottsága megkereste Martin Trautmann német igazságügyi antropológust, ugyanis az ő szakmai alátámasztására hivatkoznak a lelet azonosításával kapcsolatban. A szakember közölte, hogy személyesen nem látta a koponyákat, de a 3D-s másolatokat sem, csak a fényképeit, amely alapján azt mondta Gábor Emesének, hogy csak előzetes véleményt tud közölni, mivel sokkal több bizonyítékra van szükség.
Martin Trautmann szerint valószínűsíthető a két koponya közti rokonság, de a morfológiai hasonlóságok csak közvetett bizonyíték, és még az öröklött anatómiai eltérések párhuzamai sem minősülnek közvetlen bizonyítéknak. Emiatt szerinte archeogenetikai vizsgálatok elvégzése elengedhetetlen, ezért nem állította, hogy még genetikai elemzések hiányában is kijelenthető, hogy a két egyén közötti rokonsági fok 90 százalékos valószínűségű.
Megjegyezte, hogy nem kapta meg a kutatás dokumentációját, és meglepte, hogy már be is nyújtották a tanulmányt publikálásra, miközben nem kérték hozzájárulását ahhoz, hogy a nevét és az általa küldött előzetes véleményt a magyar sajtóban vagy bármilyen egyéb formában felhasználják.
Gábor Emese videójának egyes részleteiről azt jelezték, hogy a tudományos módszertan és a kritikai gondolkodásmód hiányát mutatják. Ráadásul kijelenti a rokoni kapcsolatot úgy, hogy érvelése és a koncepció mögött nincs tudományos bizonyíték.
A médiában megjelent anyagok szenzációhajhász jellegükön és a publikum félretájékoztatásán túl abban is károsak, hogy egy-egy szakterület lehetőségeivel/korlátaival kapcsolatban téves információkat tartalmaznak - fogalmazott a bizottság, hiszen nem állapítható meg éves pontossággal, hogy egy csontváz hány esztendős. Ugyan történelmi tény, hogy Mátyás király 47 évesen halt meg, de a sírban talált személyről csak 8-10 éves sávban lehet morfológiai alapú életkorbecslést adni.
További kutatásokra van szükség
Az MTA testülete szerint ezért célszerű lenne, ha a leletet az erre a területre specializálódott, kompetens antropológus szakemberek vizsgálnák meg részletesen, korszerű tudományos módszerek alkalmazásával.
Tekintettel arra, hogy a magyarság történelme szempontjából kiemelt jelentőségű kérdésről van szó, és mivel a korábbi genetikai vizsgálatok nem vezettek egyértelmű eredményre a két érintett egyén esetében, indokolt lehet újabb genetikai mintavételek és elemzések elvégzése.
Mindez hozzájárulhatna ahhoz, hogy a személyazonosítás ne csupán a morfológiai hasonlóságokra épüljön, hiszen azok önmagukban – módszertani korlátok miatt – nem biztosítanak kellő megbízhatóságot.
Hunyadi Mátyás történelmi szerepének méltó elismerése megkívánja, hogy a vele kapcsolatos tudományos eredmények – különösen biológiai örökségét illetően – olyan formában kerüljenek a nyilvánosság elé, hogy mind szakmai szempontból megalapozottak, mind az érintett kutatók és intézmények által hitelesen képviselhetők. Fontos, hogy a közvéleményhez eljutó információk tükrözzék a tudományos objektivitást és megbízhatóságot.
(index.hu)