Közvélemény a magyar katolikus egyházról
A Pegapoll az Index megbízásából arról kérdezte a magyar internetezőket, hogy mit gondolnak a katolikus egyházról, Ferenc pápáról, XIV. Leóról és a hit szerepéről a mai társadalomban. A válaszadók túlnyomó többsége, 75,1 százaléka katolikus vallású, ami kiemeli a katolicizmus dominanciáját a vizsgált csoportban. A más felekezetekhez tartozó keresztények aránya 10,9 százalék, míg a nem vallásos vagy ateista válaszadók összesen 12,8 százalékot képviselnek. Csak 1,2 százalék jelölte meg, hogy más valláshoz tartozik. Ezek az arányok a kereszténység erős jelenlétét és a vallási sokszínűség minimális szerepét tükrözik a közösségben.
A válaszadók többsége jól ismeri Ferenc pápa munkásságát, ezt mutatja a 37,6 százalékos arány a 4-es skálán. A közepes ismeretség is jelentős, 35,0 százalékkal a 3-as pontszámon. Kisebb, de nem elhanyagolható azok száma, akik a legjobban ismerik a pápát, 14,8 százalékkal az 5-ös skálán. Azok aránya, akik kevésbé vagy egyáltalán nem ismerik őt, alacsonyabb, 9,5 százalék és 3,1 százalék. Összességében elmondható, hogy a válaszadók jelentős része tisztában van Ferenc pápa munkásságával.
A Ferenc pápa által képviselt irányvonal a válaszadók többsége szerint pozitívan befolyásolja a katolikus egyház jövőjét, amint azt a 69,7 százalékos egyetértés is mutatja. Csak 17,2 százalék látja ennek az ellentétét, míg 13 százalék nem tudott véleményt formálni. Ez arra utal, hogy a pápai vezetés jelenlegi iránya jelentős támogatottságot élvez, ami optimizmusra ad okot az egyház jövőbeni fejlődése szempontjából.
A pápa társadalmi kérdésekhez való nyitottabb hozzáállásának megítélése megosztja a válaszadókat. A legnagyobb csoport (32,7 százalék) teljesen egyetért ezzel a nyitottabb hozzáállással, míg jelentős ellenállás is tapasztalható: a válaszadók 18,2 százaléka egyáltalán nem ért egyet. A válaszadók 20,9 százaléka inkább, és 13,2 százaléka részben támogatja a nyitottságot, míg 14,9 százalék inkább ellene van. Az adatok azt sugallják, hogy a társadalmi kérdésekhez való nyitottabb hozzáállás támogatott, de megosztó.
Fontos szerep, de korlátozott hatás
A katolikus egyház szerepe a magyar társadalomban leginkább közepesnek ítéltetik meg, a válaszadók 42,2 százaléka szerint. A megkérdezettek jelentős része úgy érzi, hogy az egyház befolyása eljelentéktelenedik (23,2 százalék) vagy gyenge (23,0 százalék). Csak kevesen, 9,0 százalék gondolja erősnek az egyház szerepét, míg a bizonytalan válaszok aránya elhanyagolható (2,7 százalék). A válaszok azt tükrözik, hogy bár az egyház tradicionálisan fontos, jelenlegi társadalmi hatása korlátozott.
A katolikus egyház társadalmi kérdésekre túl lassan reagál, hiszen a válaszadók közel fele (42,2 százalék) közepesen nyitottnak érzi azt. A fiatalokkal való foglalkozás tekintetében is hasonló érzések uralkodnak, mivel 40,8 százalék szerint közepesen foglalkozik velük. Az egyház üzenetei sem mindenki számára relevánsak, mivel csak 18,6 százalék érzi teljes mértékben relevánsnak, és a változásra való képességet is inkább közepesnek tartják (42,1 százalék), ami rámutat a konzervatív és merev megítélésre.
Az elmúlt évtizedben az emberek többsége szerint csökkent az érdeklődés a vallás iránt, amit a válaszadók 66,5 százaléka erősít meg. Azonban a válaszadók 16,5 százaléka szerint nem történt változás, míg 12,6 százalék úgy gondolja, hogy nőtt az érdeklődés. Mindössze 4,5 százalék nem tudott véleményt formálni. Ezek az adatok azt sugallják, hogy a vallás szerepe gyengülhet a társadalomban, de egy kisebb csoport ellentétes tendenciát érzékel.
A katolikus egyháznak a fiatalokkal való aktívabb párbeszéd és a társadalmi kérdések iránti nyitottság tűnik a legfontosabb változtatási iránynak, 58,3 százalék és 41,6 százalékos támogatottsággal. Ezen kívül a nagyobb átláthatóság (50,2 százalék) és a szociális problémákra helyezett nagyobb figyelem (46,9 százalék) is jelentős elvárás. Az egyház modernizációja, technológiai eszközök használata és egyszerűbb kommunikáció is fontos, míg a hagyományos értékekhez visszatérés kevesebb támogatást élvez.
XIV. Leó javíthat a megítélésen
Robert Francis Prevost pápává választásának ismertsége rendkívül magas, a válaszadók 98 százaléka hallott róla, hogy XIV. Leó néven lépett hivatalba. Ez a nagyon magas felismerési arány arra utal, hogy az esemény jelentős médiavisszhangot kapott, és a közvélemény figyelmét is sikeresen megragadta. A mindössze 2 százalékos „nem” válaszok aránya szinte elhanyagolható, amely további megerősítése a hír széles körű terjedésének és fontosságának.
XIV. Leó pápasága kapcsán a válaszadók közül legtöbben úgy vélik, hogy friss lendületet hoz a katolikus egyházba (54 százalék), és erősíteni fogja annak szociális érzékenységét (53,6 százalék). Jelentős részük szerint amerikai háttere nyitottabbá teheti a modern társadalmi kérdések iránt (42,4 százalék). A konzervatív irány miatti aggodalom csekély (4,3 százalék), az elvárások hiánya pedig kevesebb válaszadót jellemzett (13 százalék).
Az új pápa megválasztása leginkább pozitívan befolyásolhatja a katolikus egyház globális megítélését, mivel a válaszadók 43,3 százaléka úgy véli, hogy az új szemlélet javíthatja azt. Jelentős hányad (23 százalék) szerint az egyház jelenléte különösen Amerikában és Latin-Amerikában erősödhet. Ugyanakkor a válaszadók kisebb része (6,6 és 2,7 százalék) megosztó személyiség miatt belső feszültségnövekedést és egységgyengülést prognosztizál, főként Európában.
A kutatás online kérdőíves módszerrel zajlott 2025. május 16. és 18. között, az Index cikkén belül elhelyezett felületen. A kérdőívet összesen 1226-an töltötték ki teljes egészében. A válaszadók nem, életkor és vallási hovatartozás szempontjából vegyes összetételű mintát alkottak. Bár az eredmények nem reprezentálják a teljes magyar népességet, jól tükrözik a megkérdezettek véleményét a katolikus egyház jelenéről és Ferenc pápa utáni jövőjéről.
(index.hu)