Kettős beszéd és háborús uszítás
"Az a felelőtlen döntés, hogy egy szuverén állam területét rakéta- és bombatámadásoknak vetik alá, bármilyen érvekkel is álljanak elő, durván sérti a nemzetközi jogot, az ENSZ alapokmányát, az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait, amelyek korábban egyértelműen megengedhetetlennek minősítették az ilyen akciókat. Különösen aggasztó, hogy a csapásokat egy olyan ország hajtotta végre, amely az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja" - közölte az orosz külügyminisztérium az Iránra mért amerikai bombázás után. Pedig mondhatta volna ezt saját országáról is Ukrajna megtámadásával és bombázásával kapcsolatban.
Ezzel kapcsolatban azonban ezt nyilatkozta Putyin elnök: "Ahogy korábban mondtam, az oroszok és az ukránok egy nép. Ebben az értelemben egész Ukrajna a miénk” – mondta a Meduza szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök Szentpéterváron, egy gazdasági fórumon arra a kérdésre válaszolva, hogy milyen messze tud előrenyomulni az orosz hadsereg Ukrajnában. Putyin hozzátette: „van egy régi szabály: ahová egy orosz katona beteszi a lábát, az már a miénk”.
Háborús uszítás
Az index hírportálon olvasható, hogy a Vlagyimir Putyin köréhez tartozó radikális politikusok és oligarchák dühödten reagáltak az amerikai bombázásokra, és katonai támogatást követelnek Irán számára – írja a Mirror, hangsúlyozva, hogy egyesek már világháborúra késztetik az orosz lakosságot.
Konsztantyin Malofejev oligarcha, aki a kormánypárti Tsargrad médiabirodalmat vezeti, egyenesen ultimátumot intézett a Kremlhez: Legfőbb ideje, hogy segítsünk Teheránnak műholdas hírszerzéssel, légvédelemmel és rakétákkal – jelentette ki.
Malofejev ezenfelül megvádolta Trumpot, mondván, kigúnyolja Putyint azzal, hogy „béketeremtőnek” tetteti magát az ukrajnai konfliktusban, miközben Iránt bombáztatja. „Ketten is játszhatják ezt a játékot. A sors történelmi lehetőséget ad nekünk” – jelentette ki Malofejev, katonai segítség nyújtását követelve Irán számára.
Hitler neve is előkerült
Dmitrij Rogozin szenátor, Putyin korábbi miniszterelnök-helyettese és űrügynökség-vezetője különös jelentőséget tulajdonított a támadás időpontjának: „Ma vasárnap van, június 22. Amerika lecsapott az iráni nukleáris létesítményekre” – utalt ezzel Hitler 1941. június 22-i, Szovjetunió ellen indított támadására.
Rogozin világháborús felkészülésre szólította fel az oroszokat: Attól függ, hogy unokáink büszkék lesznek-e nagyapáikra, hogy mi készen állunk-e fegyvert fogni, megtanulni a modern hadviselés high-tech szabályait, és győzelemmel befejezni azt. Az mindig győz, aki kész a végsőkig elmenni – mondta.
A Kreml egyelőre nem reagált hivatalosan az amerikai támadásra, pedig Moszkvának átfogó stratégiai partnerségi megállapodása van Iránnal, amelyet Putyin januárban írt alá. Bár a szerződés nem tartalmaz hivatalos kölcsönös védelmi záradékot, biztonsági együttműködésről és az agresszorok nem támogatásáról szóló garanciákat igen...