Melyik növényt háziasítottuk először?
Archeobotanikus kutatók bukkantak a fügetermesztés első nyomaira Izraelben, méghozzá a Bibliában említett Kánaán területén, az Alsó-Jordán völgyében, mindössze 13 kilométerre északra az ókori Jerikótól. A lelet 11 ezer 400 évvel ezelőttről származik, ezek szerint a füge termesztése legalább ezer évvel megelőzte az alapvető élelmiszerekét...
Kilenc apró fügét és 313 fügecsírát találtak Gilgal közelében, egy 200 évig lakott volt faluban, amelyet nagyjából 11 200 évvel ezelőtt elhagytak. Az elszenesedett fügék nem voltak töröttek, ami arra utal, hogy emberi fogyasztásra száríthatták őket. Hasonló fügéket találtak egy második lelőhelyen is, Gilgaltól mintegy másfél kilométerre nyugatra.
Fügét mutattak a szőlőnek és az olívának
Nagy felfedezés volt ez, hiszen ezek szerint a füge termesztése legalább ezer évvel megelőzte az olyan alapvető élelmiszerekét, mint a búza, az árpa és a hüvelyesek. A szőlőről nem is beszélve. A világ ma ismert legódonabb borát „csak” 8 ezer évvel ezelőtt alkották meg a mai Georgia (Grúzia) területén az ott élő Shulaveri-Shomu kultúra népei.
Onnan tudják, hogy nem vadfügéket találtak – hanem emberek által szelektíven szaporított, nemesített gyümölcsöket –, hogy beazonosították a 11 ezer éves fügéket, és egyértelműen kiderült, hogy azok mai, a háziasított fajtákhoz hasonlóan rovarbeporzás nélkül szaporodtak. Mivel azonban az ilyen fügék nem hoznak termékeny magokat, szaporodási zsákutcába futottak volna, hacsak az emberek nem avatkoznak közbe azzal, hogy hajtásokat ültetnek a fügefákról.
Ahogy a mai közönséges fügét (Ficus carica) is elég dugványozni, egy földbe szúrt ág vagy szárdarab, de egy eldobott füge is könnyen gyökereket növeszt, és teljesen új, egyedi fává fejlődik. Vagyis a füge nagyon könnyen szaporítható. A 11 ezer éves Ficus carica példányok ideális jelölteknek bizonyultak ezért a nemesítéshez, mivel ez az egyik legkönnyebben szaporítható gyümölcsfa. De ahhoz ember kell.
Ha nem is ennyire rendezettek lehetettek az neolitikumban a fügefaligetek, de minden más növénynél hamarabb keltette fel az ember érdeklődését ez a könnyen szaporítható és mézédes gyümölcsöket termő fajta
Ha nem is ennyire rendezettek lehetettek az neolitikumban a fügefaligetek, de minden más növénynél hamarabb keltette fel az ember érdeklődését ez a könnyen szaporítható és mézédes gyümölcsöket termő fajta
A Ficus carica fák egy évben akár háromszor is teremnek, ezért bőven megtérül a termesztésükbe fektetett erőfeszítés. Ráadásul a füge nagy mennyiségű cukrot is tartalmaz, nem kizárt, hogy az édességük is szerepet játszott abban, hogy rákapjanak az emberek. Ezek a lefegyverzően vonzó tulajdonságok magyarázhatják, hogy miért kezdtek több évezreddel korábban fügét nemesíteni, mint például szőlőt, olajfát vagy datolyát. Így lettek a fügefák a legrégebbi ismert nemesített növények.
A megtalált, 11 ezer éves gilgali fügéket más növényi alapanyagokkal, például vadárpával, vadzabbal és makkal együtt tároltak. Ami arra utal, hogy a Kánaán területén élt korai neolitikumi közösségek a vadon termő növények gyűjtögetése mellett elkezdtek fügét nemesíteni. Valamiféle átmenetként a nomád vadászó-gyűjtögető és a letelepedett növénytermesztő, állattartó életforma között.
(index.hu)