Extrém meleg és szárazság hazánkban
Az idei nyár eddigi legnagyobb forrósága sújtja az országot. Csütörtökön a hőmérséklet több helyen is jóval 30 Celsius-fok fölé emelkedett, az Alföld egyes részein pedig a 40 Celsius-fokot is megközelítette. Az extrém meleg időjárás miatt a Belügyminisztérium a harmadfokú hőségriasztást az egész országra vonatkozóan meghosszabbította egészen péntek éjfélig. Ez kötelezővé teszi valamennyi szociális intézmény számára a hajléktalan vagy bajba jutott emberek befogadását. Emellett országos tűzgyújtási tilalom is érvénybe lépett. Reisz András meteorológus egyértelművé tette, hogy „a mostani időjárás már nem szimpla anomália, hanem a klímaváltozás kézzelfogható következménye”.
Szokatlan meleg, még szokatlanabb szárazság
Reisz András szerint a mostani helyzetben nem is maga a hőmérséklet az igazán meglepő, hanem az, hogy mindez ilyen extrém szárazsággal párosul. Mint mondta, június hagyományosan az év legcsapadékosabb hónapja, ezzel szemben idén a legszárazabbként vonulhat be a meteorológiai feljegyzésekbe.
Valószínűleg ebben is rekord születik, de ezt majd a hónap végén tudjuk meg pontosan – magyarázta.
A csütörtöki hőmérséklet mindemellett azért is számít rendkívülinek, mert „július szokott lenni a legmelegebb hónap, és korábban még abban az időszakban is viszonylag ritkának számított a 35 Celsius-fok feletti hőmérséklet”. Ezzel szemben mostanra ez már-már normálissá vált: az elmúlt másfél évtized során a klímaváltozás miatt ezeket az extrém értékeket szinte megszoktuk.
A meteorológus kiemelte, hogy csütörtökön az Alföldön akár 40 Celsius-fok közeli hőmérséklet is kialakulhat, ez pedig már nem egyedülálló jelenség, hanem sokkal inkább egy új klímatrend része. Reisz András megjegyzését a HungaroMet Zrt. csütörtökön közzétett posztja is megerősítette, ugyanis az előzetes adatok alapján a Csongrád-Csanád vármegyei Kübekházán és Újpesten is kerekítve 40 Celsius-fokot mértek.
Azt írták, Kübekházán 39,7 Celsius-fok volt, míg a fővárosban, Újpesten 39,5 fokot mértek. Az erre a napra vonatkozó korábbi országos melegrekord 36,1 fok volt, amit még 1938-ban regisztráltak Csongrádon.
Öröm az ürömben, hogy ez a brutális hőhullám péntektől kicsit enyhül, ám Reisz szerint csak átmenetileg, mert vasárnaptól ismét melegszik majd a hőmérséklet. Azt is hozzátette: a hőség mögött érkező front sajnos nem hoz jelentős csapadékot, vagyis a pusztító szárazságot nem fogja enyhíteni. Legfeljebb elszórt zivatarok jöhetnek, de ezek nem számítanak „áztató esőnek”, így a katasztrofálisnak nevezhető aszály mérséklődése nem várható.
Mi várható a nyár további részében?
Arra a kérdésre, hogy a nyár egészére nézve mit lehet kiolvasni a jelenlegi hőségből, a meteorológus óvatosságra intett. Elmondta, hogy messzemenő következtetést nem szabad levonni abból, hogy júniusban ilyen meleg van – hiszen nem feltétlenül jelenti azt, hogy július még forróbb lesz. Rámutatott, hogy statisztikailag a nyár csúcspontja július 15. és 25. között szokott bekövetkezni, és a valaha mért legmagasabb hőmérsékletet – 41,7 Celsius-fokot – is ebben az időszakban, 2007 júliusában rögzítették. Elképzelhető, hogy idén még ezt is túlszárnyaljuk, de az időjárás képes egyik napról a másikra is megváltozni.
„Ne felejtsük el, hogy májusban hidegebb volt, mint szokott. Aztán hirtelen jött egy fordulat, és gyakorlatilag egy-két nap alatt belecsöppentünk a trópusi forróságba, a cirkulációkban hirtelen ingadozások lehetnek. Ha nem is a pontos, hanem a felületesebb szezonális előrejelzést nézzük, akkor inkább annak van nagyobb esélye, hogy az átlagosnál melegebb és szárazabb nyári idő az évszak további részében is folytatódik” – mondta Reisz András.
Nem lehet elégszer hangoztatni a védekezés fontosságát
A magas hőmérséklet mellett a fokozott UV-sugárzás is komoly kockázatot jelent ezekben a napokban. Reisz András szerint minél szárazabb a levegő, annál erősebb az UV-B sugárzás, különösen akkor, ha szubtrópusi eredetű légtömeg érkezik. Mint mondta, extrém módon növekszik az UV-B sugárzás, amit a saját bőrünkön is érzékelhetünk, hiszen éget a nap.
A sztratoszférában bizonyos bonyolult fizikai folyamatok miatt az ózon jelentősebb mértékben csökken, és nemcsak a tiszta égbolt, hanem a lecsökkent ózonmennyiség miatt is extrém módon növekszik az UV-B sugárzás. Minden alkalommal elmondjuk természetesen, hogy emiatt a napozásról érdemesebb lemondani ezekben a napokban, de nem kéne mondani sem, mert az ember józan ésszel érzi a saját bőrén, hogy éget a nap – emelte ki a szakember.
Hangsúlyozta, hogy a napvédő krémek nem arra valók, hogy órákat töltsünk a tűző napon. „Az emberek délben szeretnek a napon lenni, mert akkor barnulnak a leggyorsabban, de ennek van a legnagyobb egészségügyi kockázata – ami sokszor csak később derül ki”. Hozzátette: ha már mindenképp kint kell tartózkodni a kritikus időszakban (11–15 óra között), akkor minimum 50 faktoros fényvédőt érdemes használni, és azt gyakran újrakenni.
A hőség elviselését segíti a laza, világos öltözet, és a bőséges folyadékbevitel is. Reisz András azt javasolta, hogy aki teheti, napközben maradjon hűvös helyen, a sportolást és egyéb fizikai aktivitást pedig a kora reggeli vagy késő esti órákra időzítse.
A meteorológus kiemelte, „erősen javallott sapkát vagy kalapot viselni, ahogy minden mást is, amit régebben csak a trópusi övezetben vagy a mediterrán térségekben viseltek az emberek, amikor elmentek nyaralni. Nálunk sajnos ez most már nemcsak hogy divat lesz, hanem egy kötelező, szükséges védőeszköz is” – hangsúlyozta.
Reisz András felhívta a figyelmet arra is, hogy a városi környezet még tovább fokozza a hőterhelést. A sok beton- és aszfaltfelület miatt a hő a városokban jobban megmarad, és ez kialakítja az ún. városi hősziget jelenségét, ami éjszaka sem engedi jelentősen lehűlni a levegőt. „A városi klíma nyáron elviselhetetlenebb, mint a természetes környezet, és ez független a klímaváltozástól – de mostanra a kettő már együtt érvényesül” – figyelmeztetett.
A csütörtöki extrém meleg nem egyszeri jelenség, hanem egy hosszabb távú folyamat része. A nyári hónapokban hasonló vagy még magasabb hőmérsékletek is várhatók, és ehhez – ahogy Reisz András fogalmazott – „nemcsak alkalmazkodni kell, hanem új életmódszokásokat is ki kell alakítanunk”. A védekezés eszközei adottak, de élni is kell velük – nem pusztán a komfort, hanem az egészség védelme érdekében.
(index.hu)