A babonaság halálos áldozatokhoz vezet
Az indiai Bihar államban falusiak halálra verték egy ötfős család tagjait, majd a holttesteket egy tóba dobták, azzal vádolva őket, hogy „boszorkányságot űztek” egy fiú halála után – közölte a rendőrség múlt kedden. A boszorkányság hiedelmei továbbra is élnek India vidéki területein, különösen a törzsi közösségekben. Az elmúlt években több száz embert öltek meg boszorkányság gyanújával.
Három embert tartóztattak le, miután az indiai Bihar államban falusiak halálra verték egy ötfős család tagjait, a holttesteket pedig tóba dobták. Mindezt azért, mert azzal vádolták őket, hogy boszorkányságot űztek. A három ember beismerte a bűncselekményt – közölte az észak-indiai Bihar állam rendőrsége.
A meggyilkoltak között három nő is volt, köztük egy 75 éves. A fő vádlott úgy vélte, hogy fia nemrégiben bekövetkezett halála az egyik meggyilkoltnak tudható be, ezért „őt és családját boszorkánysággal” vádolta. „Miután agyonverték az áldozatokat, a tettesek a holttesteket egy traktorra rakták és egy tóba dobták” – közölte a rendőrség. A gyilkosok és az áldozatok mind az Oraon törzs tagjai voltak.
A babonák elleni kampányok ellenére a boszorkányságban való hit továbbra is széles körben elterjedt India vidéki területein, különösen az elszigetelt törzsi közösségekben. A probléma jelentőségét jól mutatja, hogy a Nemzeti Bűnügyi Nyilvántartó Hivatal adatai szerint 2010 és 2021 között több mint 1500 embert – túlnyomó többségben nőt – öltek meg boszorkányság gyanújával Indiában.
Néhány állam, köztük Bihar, törvényeket hozott a boszorkánysággal és babonával vádolt emberek ellen elkövetett bűncselekmények visszaszorítására.
A boszorkánysággal vádoltak élete általában szörnyű véget ér. Gyakran befeketítik az arcukat, és szamárháton végigvezetik őket a falun, miközben az emberek kövekkel és botokkal dobálják őket. Néhányukat emberi ürülékkel etetik, másokat élve elégetnek a házukban. A gyilkosságokhoz kapcsolódó rituálék évtizedek óta változatlanok.
Mi áll a gyilkosságok hátterében?
Bár a gyilkosságok oka részben a tudatlanságban és a babonában keresendő, vannak más tényezők is. Ugyanolyan fontos szerepet játszik az egészségügyi ellátás hiánya és az országban növekvő egyenlőtlenség. Az egészségügyi intézményekkel nem rendelkező szegény vidéki térségekben sok haláleset gyakran orvosilag feltáratlan marad, arra készteti az embereket, hogy engedély nélküli gyógyítókhoz forduljanak magyarázatért.
A halálozások hirtelen emelkedése – például a Covid–19 miatt – tovább súlyosbította a problémát, még jobban táplálva a nagyrészt iskolázatlan lakosság félelmeit és gyanakvását.
Ezt támasztják alá azok a statisztikák is, amelyek szerint a babonával kapcsolatos bűncselekmények száma azokban az államokban a legmagasabb, ahol a legkevesebbet költenek egészségügyi ellátásra.
A legtöbb ilyen bűncselekmény 2018-ban Jharkhandban volt Indiában, annak ellenére, hogy 2001-ben bevezették a boszorkányüldözés ellenes törvényt. 2014 és 2018 között 173 embert öltek meg az államban, miután mágia gyakorlásával vádolták őket – ez az országos bűncselekmények mintegy 28 százalékát tette ki ebben az időszakban. Különböző emberi jogi szervezetek jelentései szerint évente ma is körülbelül 30-40 ember hal meg Jharkhandban ezen babonás és gyakran alaptalan vádak miatt.
Ugyanakkor Jharkhand egészségügyi kiadásai az egyik legalacsonyabbak Indiában. Az állam költségvetésének 4,82 százalékát fordítja egészségügyre, míg Meghalayában ez az arány 7,4 százalék. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországainak átlaga 8,8 százalék.
Jharkhandban az orvos-beteg arány is az egyik legalacsonyabb Indiában: 1:18 518, míg az országos átlag 1:11 082. Az egyetlen hely, ahol ez az arány még rosszabb, Bihar, ahol 1999 és 2015 között 122 boszorkánysággal kapcsolatos gyilkosság történt.
Gujarat, a boszorkányüldözés másik gócpontja, az egyik legalacsonyabb egészségügyi kiadási aránnyal rendelkezik Indiában. Egy költségvetési évben minden polgárra 1189 rúpia jut, míg Mizoramban, Arunachal Pradeshben és Sikkimben ez az összeg 5852, 5177, illetve 5126 rúpia.
Az igazi motiváció
Bár a megmagyarázhatatlan betegségeket gyakran boszorkányság vádja követi, a szakértők szerint a gyilkosok valódi motivációja gyakran a pénz.
„A rendőrség inkább azt állítja, hogy ezek hitbeli bűncselekmények. De mi arra törekszünk, hogy bebizonyítsuk, hogy ezek kiszámított lépések, amelyek célja, hogy megfosszák a kiszolgáltatott embereket, például idős, egyedülálló nőket és idős férfiakat a földjeiktől” – mondta Sejal Dand, az Anandi-India alapítója.
A boszorkányüldözéses bűncselekményeket általában az áldozatok családtagjai követik el vagy személyes bosszúból, néha viszonzatlan szexuális közeledés miatt – derül ki a Partners for Law in Development nevű gondolkodóközpont tanulmányából.
Sok ember kényelmesen kihasználja a társadalom tudatlanságát. Az ilyen esetekben mindenképpen szerepet játszanak a kereskedelmi érdekek, például a földszerzés.
Komoly társadalmi probléma
A boszorkánysággal kapcsolatos gyilkosságok Indiában jelentős társadalmi problémává váltak, különösen bizonyos vidéki területeken, ahol a babona és a hagyományos hiedelmek még mindig mélyen gyökereznek. Különböző aktivistacsoportok és oknyomozó újságírók szerint a hivatalos statisztikák valószínűleg alulbecsülik ezeknek a gyilkosságoknak a számát.
Sok államban a boszorkányságot nem sorolják kifejezetten a gyilkosságok indítékai közé, ami pontos adatok hiányához vezet. Az aktivisták szerint az ilyen erőszak valódi mértéke sokkal nagyobb, mint a bejelentett számok, mivel sok esetet nem jelentenek be, vagy boszorkánysággal kapcsolatos gyilkosságok helyett családi vitákként kezelik.
Ezek a gyilkosságok gyakran marginalizált személyeket, különösen nőket céloznak meg, akiket bűnbaknak tekintenek a közösségen belüli szerencsétlenségekért vagy társadalmi problémákért, például a terméskiesésért vagy a betegségekért. A boszorkányüldözés gyakorlatát a tudatlanság, a félelem és a mélyen gyökerező kulturális hiedelmek táplálják.
A probléma leküzdésére irányuló erőfeszítések között szerepelnek a nyilvánosság figyelmének felkeltésére irányuló kampányok, jogi reformok, valamint a rendfenntartó szervek és a helyi önkormányzatok fokozott bevonása a kiszolgáltatott csoportok védelmében.
E kezdeményezések ellenére az ilyen erőszak továbbra is fennáll, ami rávilágít a babonák elleni küzdelem folyamatos kihívásaira, valamint a boszorkánysággal kapcsolatos káros hiedelmek felszámolását célzó átfogó oktatási és közösségi programok szükségességére. A boszorkánysággal kapcsolatos gyilkosságok számának csökkentése és a társadalmi változások előmozdítása érdekében elengedhetetlen a helyi közösségek, a hatóságok és az érdekvédelmi szervezetek közötti folyamatos együttműködés.
Klemensits Péter írása - a szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ tudományos főmunkatársa.
(index.hu)