A szegénység új formája - hűtésszegénység
Magyarországon a klímamentes lakások hőmérséklete a nagy melegekben 28–30 fokra melegszik fel jó esetben, de egy panel tizedik emeletén a 35–40 Celsius-fok sem kizárt. Ez pedig komoly egészségügyi kockázatot rejt magában, főleg a betegek és az idősek számára. A szakértők szerint a klíma átmeneti megoldásnak jó lehet, viszont a hosszú távú megoldáshoz központilag kell változtatni.
Egy budapesti panel felső szintjén élő idős hölgy több hete képtelen lehűteni otthonát: nappal besötétít, éjszaka nyitott ablaknál próbál hűlni, de a szoba hőmérséklete még így sem csökken 28–30 Celsius-fok alá. Ez fizikai kellemetlenségek mellett komoly egészségügyi kockázatokat is hordoz – írta meg a G7. Hazánkban jelenleg több százezer lakásban nincs légkondicionáló, hatékony árnyékolás vagy megfelelő szigetelés. Sok panel-, vályogház és Kádár-kocka belső hőmérséklet akár 35–40 fokra is felmehet nyáron. A hűtésszegénység tehát nem társadalmi szórvány, hanem jelentős közéleti és lakhatási probléma Magyarországon.
A hűtésszegénység – amikor az emberek nem tudják lehűteni a lakásukat – kevésbé kap figyelmet, mint a fűtésszegénység télen, viszont épp olyan egészségügyi terhet ró a lakosságra.
A Habitat for Humanity 2023-as jelentése szerint több mint 30 százaléka a magyar lakásoknak hőtechnikai szempontból elavult, ami nyári túlmelegedést eredményez. Főként az alacsony jövedelmű rétegek élnek hőstresszben, a legalsó jövedelmi tizedben élőknek csak minden hetedik háztartásában van klíma, míg a felső tizedben ez az arány meghaladja a 80 százalékot is. Kistelepüléseken gyakran alig van több klímaberendezés, mint egy budapesti luxusépületben – ez is tükrözi a hűtésszegénység társadalmi igazságtalanságait.
Egészségügyi kockázat
A tartós hőség, különösen 28–30 Celsius-fok feletti beltéri hőmérsékleten, komoly egészségügyi következményekkel jár, különösen az idősek, krónikus betegek és kisgyermekek számára. Az alvásminőség romlása, a szív- és érrendszeri panaszok súlyosbodása, kiszáradás és a hőguta veszélye náluk fokozottan jelentkezik. A cikk idézi azt is, hogy a magas éjszakai hőmérséklet – amikor a lakás nem tud lehűlni 25 fok alá – különösen veszélyes, mert a szervezet nem tud regenerálódni. Ez közvetetten halálesetekhez is vezethet, amit a statisztikák nem mindig tükröznek.
A szakértők szerint a klímák telepítése önmagában nem oldja meg a problémát, hosszú távon az épületek energiahatékonysági korszerűsítésére, szigetelésre, árnyékolók felszerelésére, zöldfelületek növelésére van szükség.
A Habitat for Humanity és más szervezetek is azt szorgalmazzák, hogy a lakásfelújítási támogatások terjedjenek ki a hűtésre is, és legyen célzott támogatás a legkiszolgáltatottabb rétegek számára. Emellett a várostervezések és közpolitika szintjén is új megközelítésre van szükség, hogy a hőségre való felkészülés ne luxus, hanem az alapvető emberi szükséglet kielégítése legyen.
(index.hu)