Miért szúr az oldalunk, ha erősen futunk?
Önnel is biztos előfordult már, hogy némi testmozgás után szúrt az oldala, és kétrét görnyedve próbálta megfékezni a fájdalmat. A futók durván kétharmada találkozik a jelenséggel aránylag rendszeresen, és mindenkinek van is valami magyarázata rá – rosszul vette a levegőt, rosszul mozdult, rossz technikával futott, esetleg előtte túl sokat evett vagy ivott. Ebből következően mindenki máshogy próbálja megelőzni a fájdalmat, de hiába van még hivatalos neve is a szúró fájdalomnak, az orvostudományban nincs konszenzus arról, hogy mi okozhatja, vagy hogyan lehet megakadályozni, hogy bekövetkezzen.
De hogy lehet az, hogy az orvostudomány csak odáig jutott, hogy elnevezte a jelenséget ETAP-nak (exercise-related transient abdominal pain, vagyis testmozgással összefüggő átmeneti hasi fájdalom), de azt már nem derítette ki, hogy mi áll a hátterében, ha egyszer ilyen sok embert érint? Ennek a fő oka az, hogy miután az 1940–1950-es években készült pár tanulmány az oldalunkba hasító fájdalomról, egy 2015-ös kutatás szerint ezután évtizedekig nem foglalkoztak vele a tudósok, így a szakirodalma csak az alapvető dolgokra korlátozódik.
Tudni lehet például, hogy fiatalabbaknál gyakoribb, olyan mozgásformáknál jellemző, ahol a felsőtestünket is forgatjuk (például futás, úszás, lovaglás), a testtömegindex, a testalkat és a nem nincs rá hatással és az élsportolóknál ritkábban jelentkezik, mint az amatőröknél, de a fájdalom intenzitása nem változik. Egyes tanulmányok találtak kapcsolatot a sokak által gyanúsított evés-ivás és a szúró fájdalom között: cukros italok fogyasztása után nagyobb eséllyel szúrt az emberek oldala. Az viszont nem derült ki, hogy mi okozza a fájdalmat, erre csak elméletek vannak:
- Az egyik ilyen szerint testmozgás közben nem jut elég vér (és azzal oxigén) a rekeszizomba, és ez okozza a fájdalmat – önmagában ezzel viszont biztos nem lehet magyarázni a dolgot, mert például lovaglás közben a légzőrendszerük nincs leterhelve, mégis tud szúrni az oldalunk.
- Egy másik magyarázat szerint a rázkódás megerőlteti a hashártya szalagjait, és ez okozza a fájdalmat – ez annyiban logikus is lehet, hogy ha, mondjuk, futás előtt eszünk valamit, akkor ezek a szalagok eleve jobban lesznek terhelve, de ez sem tökéletes magyarázat, hiszen úszás közben nem rázkódik a felsőtestünk, a szúró fájdalom viszont akkor is jelentkezhet.
- És az is felmerült már, hogy a rossz testtartás, a helytelen technika vagy éppen a hasfal szövetének irritációja okozhatja a problémát, a kutatók bizonyítékot is találtak például arra, hogy ha bizonyos csigolyák bizonyos pozícióban vannak, az vezethet ilyen jellegű fájdalomhoz.
Az jól látszik, hogy egyik magyarázat sem az igazi, és valószínűleg inkább arról van szó, hogy ezek bármelyike, vagy a tetszőleges kombinációik is állhatnak a háttérben, és ez emberenként, sőt esetenként is változik. Az oldalunkba szúró fájdalom emiatt igazi kuriózumnak számít, azon ritka esetek egyike, amikor egy hasi fájdalomnak nem lehet megmondani a konkrét okát. Megijedni viszont nem kell miatta, mert gyorsan elmúlik, ha felhagyunk azzal, amit éppen csináltunk – vélhetően ezért is van az, hogy az orvostudomány sosem fordított túl nagy figyelmet a megértésére.
Persze annak ellenére, hogy univerzális tanácsokat nem lehet adni a megelőzésére, néhány általános elvet követve minimalizálhatjuk az előfordulását. Mármint azon túl, hogy egyszerűen csak nem sportolunk, ami nagyon hatékonyan akadályozza meg az előfordulását. Ha szúr az oldalunk, érdemes végigvenni, hogy nem ettünk, vagy ittunk korábban túl sokat, és van-e olyan étel (ezt ne együk legközelebb) vagy olyan mozgásforma (ezt próbáljuk meg máshogy csinálni), ami után gyakrabban tapasztaljuk a jelenséget.
(telex.hu)