Régészeti bizonyíték került elő az Egyiptomból való kivonulásról?
Egy eddig jelentéktelennek vélt archeológiai lelőhely a Sínai-félsziget délnyugati részén váratlanul a nemzetközi érdeklődés középpontjába került. A Szerabit el-Hadim nevű ősi bánya falain felfedezett 3800 éves felirat ugyanis olyan üzenetet rejthet, amely alapjaiban rázhatja meg a bibliai történetírás megítélését.
Michael Bar-Ron független kutató nyolc évet töltött azzal, hogy nagy felbontású képeket és 3D szkeneket elemezzen. Munkája eredményeként arra a következtetésre jutott, hogy az egyik felirat a „zot m’Moshe” héber kifejezésre utal, ami magyarul annyit tesz: „Ez Mózestől származik.”
A jelölések egy kőzet felületén találhatók, amelyet Szináj 357-nek neveznek. A faragványok a Proto-Szináji feliratokhoz tartoznak, amelyeket az egyik legkorábbi alfabetikus írásformának tartanak. Ezeket a feliratokat először a 20. század elején fedezték fel, és úgy becsülik, hogy több mint 3800 évesek.
Ha Bar-Ron értelmezése helyes, akkor ez lehet az első közvetlen régészeti bizonyíték arra a bibliai alakra, aki a hagyomány szerint felszabadította az izraelitákat az egyiptomi rabság alól, írja a The Sun.
Vallási konfliktus nyomai
A felfedezés talán legérdekesebb aspektusa a vallási feszültségekre utaló jelek. A kutatók ugyanis olyan feliratokat találtak, amelyekben egyiptomi istennők – különösen Hathor, akit Ba’alatként is ismertek – neveit szándékosan megkarcolták vagy törölték.
Ez a jelenség érdekes párhuzamot mutat Mózes második könyvének 32. fejezetével, amely az aranyborjú imádásáról és az azt követő vallási szakadásról szól. A kutatók szerint ez lehet az egyik legkorábbi régészeti bizonyíték egy ilyen vallási konfliktusra.
Tudományos szkepticizmus
A szenzációs állítások azonban kemény ellenállásba ütköztek a tudományos közösség részéről. Dr. Thomas Schneider, a British Columbia Egyetem neves egyiptológusa határozottan elutasította Bar-Ron értelmezését.
„Ez teljesen bizonyítatlan és félrevezető. Az önkényes betűazonosítások eltorzíthatják az ókori történelemről alkotott felfogásunkat” – hangsúlyozta.
Philippa Steele szakértő szintén óvatosságra intett, hangsúlyozva, hogy az ősi karakterek alakjai önmagukban nem elegendőek a jelentés vagy a nyelv meghatározásához. Szerinte a pusztán betűformákra alapozott következtetések nem megbízhatók.
A kutatás folytatódik
Bar-Ron nem hagyta magát elbátortalanítani a kritikáktól. Azt állítja, kritikus megközelítést alkalmazott munka közben. Bar-Ron akadémiai felügyelője, dr. Pieter van der Veen pedig támogatásáról biztosította a kutatót.
Exodusnyomok a sivatagban
A felfedezés tágabb kontextusba helyezve is izgalmas. A Proto-Szináji feliratok földrajzi elterjedése (Egyiptomtól kiindulva) meglepően pontosan követi a Mózes második könyvében leírt útvonalat.
Ráadásul az újonnan lefordított szövegekben található szókincs egy része konkrétan a rabsághoz és a szabadság elnyeréséhez kapcsolódó kifejezéseket tartalmaz. Ez körülményes, de jelentős súlyt ad annak az elméletnek, hogy egy népcsoport valóban elmenekült Egyiptomból a bibliai hagyománynak megfelelően.
(index.hu)