A hőség öregít és megbetegít
Több kutatás is arra jutott, hogy a tartós hőségnek való kitettség felgyorsíthatja a biológiai öregedést. Azok, akik extrém meleg helyeken élnek, biológiai életkorukat tekintve akár 14 hónappal idősebbek lehetnek, mint azok, akik a hűvösebb régiókban laknak. És nem is csak ez az egyetlen veszélye a forróságnak.
Egyre több kutatás mutatja ki, hogy a tartós hőségnek való kitettség felgyorsíthatja a biológiai öregedést, vagyis a sejtek szintjén zajló elhasználódást. Egyes esetekben olyan mértékben, mint a dohányzás vagy az intenzív alkoholfogyasztás – olvasható a National Geographicon megjelent cikkben.
„A kutatásunk azt találta, hogy azok az embereknek, akik extrém hőségnek kitett területeken élnek, biológiai életkorukat tekintve akár 14 hónappal idősebbek lehetnek, mint azok, akik a hűvösebb régiókban laknak” – mondja Eun Young Choi, a Dél-Kaliforniai Egyetem (USC) gerontológusa, az egyik legfrissebb tanulmány társszerzője.
De a nagy hőség nemcsak a várható élettartamra jelent veszélyt. Rontja az életminőséget is, és növeli a krónikus betegségek kockázatát, mivel a szervezetnek keményen kell dolgoznia azért, hogy lehűtse magát.
„A hosszútávú hőhatás több szervrendszert is károsíthat” – magyarázza Amit Shah, a Mayo Klinika geriátere. Például a szív- és érrendszernek fokozott munkát kell végeznie, hogy a vért a bőr felé irányítsa, elősegítve ezzel a hőleadást, ez a folyamat viszont felgyorsítja a szívverést. A idegrendszer túlstimulált állapotba kerülhet, ami szédülést, zavartságot és memóriagondokat okozhat. A vesék próbálják megőrizni a vizet, ami kiszáradáshoz és vesekárosodáshoz vezethet. Az immunrendszer pedig gyulladásos anyagokat bocsáthat ki a szervezetbe, mintha egy valós fertőzéssel küzdene.
„Ez olyan, mintha egy autó motorja folyamatosan túlmelegedne” – mondja Adedapo Iluyomade kardiológus. Idővel a tartós túlterhelés miatt az alkatrészek gyorsabban tönkremennek, mint kellene.
Hogyan gyorsítja fel a hőség az öregedést?
A hőség okozta károsodás nem csak a főbb szerveket érinti. A tudósok ma már azt is vizsgálják, hogy a magas hőmérséklet hogyan változtathatja meg a génjeink működését. A krónikus hőség biológiai stresszorként hat: gyulladást, oxidatív károsodást és hormonális zavarokat vált ki.
„Idővel ezek az ismétlődő stresszreakciók meg tudják változtatni a gének viselkedését” – mondja Iluyomade. „Ahelyett, hogy csak az alkalmazkodást segítenék, a tartós hőhatás végül kimeríti a kulcsfontosságú rendszereket, és felgyorsítja az öregedési folyamatokat.” Ez részben az úgynevezett epigenetikai öregedésen keresztül történik – ez a szervezet belső, sejtszintű öregedési folyamata, amely gyakran gyorsabban halad, mint a valós (naptári) életkorunk.
A 2025-ben, a Science Advances-on megjelent egy tanulmány, amelynek társszerzője, Choi, azt vizsgálta egy úgynevezett epigenetikai óra segítségével, hogy a hőség hogyan hat az idősebb korosztályra. Ez az eszköz a DNS-metiláció alapján becsüli meg a biológiai életkort, vagyis azon kémiai „címkék” alapján, amelyek szabályozzák a gének működését.
„Az ilyen epigenetikai változások még sokáig fennmaradhatnak azután is, hogy egy környezeti stresszhatás – például az extrém hőség – megszűnt” – magyarázza Choi. „Bizonyos esetekben a test emlékszik a stresszre oly’ módon, ami később nemhogy nem segít, de akár káros is lehet.”
Másképp fogalmazva: „Amikor a szervezetet kis mennyiségben éri stressz, akkor általában alkalmazkodik hozzá, ezáltal ellenállóbbá válik” – mondja Tochi Iroku-Malize, a Northwell Health tanszékvezetője. „De ha a stressz hosszú távú vagy extrém mennyiségben éri az embert, például az ismétlődő hőhatás következtében, akkor ez az emlék kórossá válhat.”
És ez nem csak elméleti jelenség. „Széles körű és tartós változásokat találtunk a DNS-metilációban, különösen azokban a génekben, amelyek a gyulladásért, az anyagcseréért, az immunrendszer működéséért és a sejtek regenerációjáért felelősek” – mondja Choi. „Ez idővel felboríthatja a szervezet válaszreakcióit olyan kihívásokra, mint például egy fertőzés, a szív- és érrendszeri megterhelés, vagy akár az öregedés folyamata.”
Hasonló eredményekre jutott egy másik kutatás is, amely az Environment International című folyóiratban jelent meg. Ebben több mint 900 felnőtt vérmintáit elemezték. „Azoknak az embereknek, akik hónapokon vagy éveken át magasabb átlaghőmérsékletnek voltak kitéve, a vérsejtjeik biológiailag idősebbnek tűntek” – mondja Wenli Ni, a tanulmány társszerzője, epidemiológus. „Ez arra figyelmezteti az orvosokat, hogy nem elég csak a hőgutára és a kiszáradásra gondolni, mert a tartós melegben való élet lassan növelheti az időskorral összefüggő betegségek kockázatát is” – teszi hozzá.
Nem mindenkit érint viszont ugyanannyira kellemetlenül a hőség. „Azok az emberek, akik nemzedékek óta forró, száraz éghajlaton élnek, gyakran fiziológiai alkalmazkodáson mennek keresztül, és ezáltal például jobban szabályozzák a vérkeringésüket” – mondja Choi. De még ezekben a közösségekben is megugrik a demencia, illetve a szív- és érrendszeri halálozások aránya a hőhullámok miatt, ami arra utal, hogy az alkalmazkodóképességnek vannak határai.
Elkerülhető a hő okozta korai öregedés?
A jó hír az, hogy a hőség káros hatásai nem elkerülhetetlenek. Bár bizonyos mértékű kitettség ellen nem lehet mit tenni, de sok biológiai hatás csökkenthető viselkedésbeli és környezeti stratégiákkal. „A légkondicionálás nem luxus, hanem egészségügyi szükséglet a szélsőségesen forró régiókban, különösen az 50 év felettieknek” – hangsúlyozza Iluyomade. „Már az is sokat segít, ha csak egy szobát lehűtünk.”
A megfelelő időzítés is kulcsfontosságú. „Kerüljük a szabadban tartózkodást délelőtt 10 és délután 4 óra között” – tanácsolja Ni. „Keressünk árnyékot, viseljünk sapkát vagy kalapot, és adjunk a testünknek egy kis pihenőt.” A folyamatos hidratálás legalább ennyire fontos. „Ha szomjasnak érzi magát a hőségben, az azt jelenti, hogy már elkésett” – figyelmeztet Iluyomade.
A legsebezhetőbb csoportok – idősek, gyerekek és krónikus betegséggel élők – számára a közösségi támogatás kiemelten fontos. „A közegészségügyi megfigyelések alapján az egyik leghatékonyabb védelmi tényező a szociális hálózatokra való támaszkodás” – mondja Amruta Nori-Sarma, a Harvard Orvosi Karának igazgatóhelyettese. „Ha a szomszédok odafigyelnek az idősekre vagy a veszélyeztetettekre, és gondoskodnak arról, hogy a szeretteiknek legyen elég vízük, hűtési lehetőségük és információjuk a témáról, az valódi védelmet jelenthet a hőség ellen” – vélekedik.
Végső soron nem csak a kényelemről van szó, hanem arról is, hogy hogyan óvhatjuk meg hosszú távon az egészségünket egy melegedő világban. „Bár most kezdjük megérteni, hogy a hőség csendben, sejtszinten gyorsíthatja az öregedést, ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne tenni ellene” – hangsúlyozza Choi. „Okosabb tervezéssel és olyan mindennapi szokásokkal, amelyek a hűtésre és a hidratálásra helyezik a hangsúlyt, mindenki ellenállóbb tud lenni, még akkor is, ha a globális hőmérséklet tovább emelkedik” – teszi hozzá.
(hvg.hu)