Meglepő összefüggés a demencia kockázata és az életmód között
Amerikai kutatók azt találták, hogy azoknál az idősebb felnőtteknél, akik délután 2 óra után voltak a legproduktívabbak, nagyobb eséllyel alakult ki demencia, mint azoknál, akiknek a teljesítménye a reggeli órákban tetőzött. Szakértők szerint ennek az oka az lehet, hogy a délutáni energialöketek megzavarják a szervezet természetes működését, és megakadályozzák, hogy a test eltávolítsa az agyban felhalmozódó mérgező fehérjéket.
A tanulmány az egyre bővülő kutatási sorban, amely a cirkadián ritmus – a szervezet természetes, 24 órás belső órája – megzavarását a demencia fokozott kockázatával hozza összefüggésbe.
A betegséget számos tényező okozhatja, többek között genetikai hajlam, agyi elváltozások, egészségtelen étrend, dohányzás és a fizikai aktivitás hiánya. Ugyanakkor egyre több bizonyíték utal arra, hogy a demencia összefügghet a szervezet belső órájának változásaival is, amely az alvás-ébrenlét ciklusát szabályozza, valamint olyan biológiai folyamatokat irányít, mint a hormontermelés, a testhőmérséklet és az étvágy.
A kutatás
A Texasi Egyetem Southwestern orvosi karának kutatói az új tanulmányban több mint 2000 idősebb felnőtt kognitív egészségét követték nyomon három éven keresztül. A résztvevők átlagéletkora 79 év volt, és a vizsgálat kezdetén egyikük sem szenvedett demenciában. Először 12 napon keresztül mérték a cirkadián ritmusukat, miközben kis szívmonitorokat viseltek.
Ezután két csoportra osztották őket: azokra, akiknél „erős” cirkadián ritmus volt megfigyelhető – vagyis nagy különbség volt a legaktívabb és a legkevésbé aktív időszakaik között –, illetve azokra, akiknél ez a különbség kisebb, azaz „gyenge” ritmus volt jelen. Emellett pedig a nap legaktívabb időszakát is rögzítették.
Három év elteltével a kutatók megállapították, hogy azok a résztvevők, akiknél az aktivitás csúcspontja 14:15-kor vagy később következett be, 45 százalékkal nagyobb eséllyel alakult ki demenciát, mint azok, akiknél ez korábban történt.
Azoknál, akiknek gyengébb volt a cirkadián ritmusuk, szintén 2,5-szer nagyobb eséllyel jelent meg a betegség, mint az erős ritmussal rendelkezőknél. Az új tanulmányban több mint 2000 idősebb felnőtt kognitív egészségét követték nyomon három éven keresztül.
Fontos a korai diagnózis
A tanulmány vezető szerzője, a UT Southwestern Medical Center adjunktusa, Dr. Wendy Wang elmondta, hogy a cirkadián ritmus megzavarása „megváltoztathatja a szervezet folyamatait, például a gyulladásos reakciókat, és megzavarhatja az alvást”. Ezek a tényezők együttesen hozzájárulhatnak a betegség kialakulásához azáltal, hogy „növelik a demenciához köthető amiloid plakkok mennyiségét, vagy csökkentik az amiloid eltávolítását az agyból”.
Bár a betegség jelenleg nem gyógyítható, a korai diagnózis segíthet a lefolyás lassításában és a tünetek kezelésében, amelyek közé tartozik a memóriazavar, a koncentrációs nehézség, a hangulati változások és a beszélgetések követésének problémája. Egyre több bizonyíték utal arra is, hogy a látás, hallás, ízlelés, tapintás és egyensúly változásai évekkel a klasszikus tünetek megjelenése előtt jelentkezhetnek.
(DailyMail, velvet.hu)