A brit hírszerzés szerint Oroszország kiterjeszti a „hibrid háborút” Európában
A brit hírszerzés, az MI6, arra figyelmeztet, hogy Oroszország egyre nagyobb fenyegetést jelent, és a Vlagyimir Putyin vezette rezsim egy új, „bizonytalansággal teli korszakot” idéz elő – írja a The Independenten megjelent cikkében Chris Blackhurst, a lap korábbi főszerkesztője, jelenlegi stratégiai kommunikációs tanácsadó. Néhány példa:
Az elemzés szerint Oroszország ellenséges fellépése tovább erősödhet, különösen azt követően, hogy Nagy-Britannia, Franciaország és Németország jelezte: kész katonai jelenlétet vállalni Ukrajnában, valamint miután a Királyi Haditengerészet közreműködésével lefoglaltak egy orosz „árnyékflottához” tartozó tankert a Brit-szigetek közelében.
A brit hírszerzés szerint Moszkva egyre inkább az úgynevezett „szürkezónás” műveletekre támaszkodik. Ezek nemcsak szabotázsakciókat, gyilkosságokat, kibertámadásokat és drónincidenseket foglalhatnak magukban, hanem gazdasági hadviselést is, amelyben nem állami szereplők vesznek részt.
Blackhurst szerint ezek az aktorok – magánszemélyek, vállalatok, szervezetek – formálisan nem köthetők az orosz államhoz, ugyanakkor titokban Oroszország érdekeit szolgálják, gyakran az orosz katonai hírszerzés, a GRU iránymutatása alapján.
Példaként említi Jan Marsalek ügyét, a német Wirecard egykori operatív igazgatóját. A cég 2020-ban omlott össze, miután kiderült: 1,9 milliárd eurónyi állítólagos készpénz nem létezett. A cikk szerint Marsalek csaknem egy évtizeden át dolgozott az orosz hírszerzésnek, és pozícióját oroszbarát kapcsolatok építésére, valamint az Európát destabilizáló migráció ösztönzésére használta. A botrány kirobbanása után Oroszországba menekült, majd 2023 végén ismét felmerült a neve egy Nagy-Britanniában működő bolgár kémhálózat koordinátoraként.
Egy másik ügyben Dylan Earl, egy kisebb bűnöző került a hatóságok látókörébe, aki 2024 márciusában felgyújtott egy kelet-londoni raktárt, ahol Ukrajnának szánt segélyeket tároltak. A beszámoló szerint az elkövetőt online toborozták a Wagner-csoport köreihez köthető személyek.
A cikk kitér Alekszandr Kirzsnev ügyére is, akit az ukrán hatóságok azzal gyanúsítanak, hogy egy ál-amerikai cégen keresztül csalt ki előleget lőszerbeszerzésre az ukrán állami Artem vállalattól, miközben a szállításra nem volt tényleges kapacitása.
A szerző hangsúlyozza: nem minden ilyen művelet marad leplezett. Felidézi, hogy 2022 októberében az Egyesült Államokban vádat emeltek Jurij Orehov ellen, aki egy globális beszerzési csalási hálózat részeként amerikai katonai technológiák és szankciók alá eső olaj megszerzésében vett részt. Az amerikai hatóságok később közvetlen kapcsolatot láttak az ügy és Oroszország ukrajnai érdekei között.
Blackhurst szerint a nyugati országoknak szélesebb perspektívában kell értelmezniük az orosz agressziót, mivel a Kreml kész a gazdaság, a politika és a civil szféra minden szintjén fellépni, hogy bizonytalanságot keltsen és megossza szövetségeseit.
(index.hu)