Globális felmelegedés - magasabb a tengerszint a vártnál
Egy új kutatás szerint a világ partvidékein a tengerszint sok helyen már most jóval magasabb, mint amit a korábbi tudományos modellek feltételeztek. A kutatók szerint ez azt jelenti, hogy a klímaváltozás okozta tengerszint-emelkedés hatásai – a partvonalak visszahúzódása, a gyakoribb áradások és a lakott területek eltűnése – a vártnál hamarabb és nagyobb mértékben jelentkezhetnek.
Az elmúlt évtizedekben a klímakutatók egyik leggyakrabban ismételt figyelmeztetése az volt, hogy a Föld felmelegedése és a jégsapkák, illetve gleccserek gyorsuló olvadása miatt a világtengerek szintje folyamatosan emelkedik. A tudományos modellek szerint ez a folyamat már a 21. század közepére komoly veszélyt jelenthet a part menti területek számára, a szakértők pedig évek óta arra figyelmeztetnek, hogy a tengerszint-emelkedés következtében akár már 2030 és 2050 között több millió ember lakóhelye kerülhet veszélybe, és a világ számos nagyvárosa – köztük olyan globális gazdasági központok, mint például New York, Miami, Bangkok vagy Jakarta – részben vagy akár teljesen víz alá kerülhet. Alexandria, Amszterdam, Bangkok és Velence is szépen lassan a víz martalékává válik.
Most azonban egy új kutatás arra utal, hogy a helyzet még súlyosabb lehet, mint azt eddig gondoltuk. A friss tudományos eredmények szerint ugyanis a világ partvidékein a tényleges tengerszint sok helyen már most jóval magasabb annál, mint amit a korábbi modellek feltételeztek. Ez azt jelentheti, hogy a part menti területek eltűnése és az áradások kockázata a vártnál hamarabb és nagyobb mértékben jelentkezhet.
A tengerszint emelkedése a klímaváltozás egyik legközvetlenebb és leglátványosabb következménye, a jelenség mögött pedig több folyamat áll. Egyrészt a globális felmelegedés hatására gyorsul az Antarktisz és Grönland jégtakarójának olvadása, valamint a hegyvidéki gleccserek visszahúzódása, másrészt pedig az óceánok felmelegedése miatt a víz térfogata is nő – ezt a jelenséget hőtágulásnak nevezik.
A kutatók szerint ezek a folyamatok már most elkerülhetetlenül emelkedő tengerszintet eredményeznek.
A jelenlegi becslések alapján már nem lehet megakadályozni most sem körülbelül 0,15 méter globális tengerszint-emelkedést 2050-ig, még akkor sem, ha a szén-dioxid-kibocsátást azonnal radikálisan csökkentenénk. Ez a szám elsőre nem tűnik nagynak, azonban a part menti területeken már néhány centiméteres változás is jelentősen növelheti az áradások gyakoriságát.
Mindez már magában is aggodalomra ad okot, azonban a most megjelent tanulmány arra figyelmeztet, hogy a korábbi számítások egyik alapfeltételezése hibás bizony lehet. A kutatás szerint a világ partvidékein a tengerszint sok helyen átlagosan körülbelül 0,3 méterrel magasabb, mint amit a legtöbb tanulmány eddig feltételezett. Bizonyos régiókban – különösen Délkelet-Ázsiában és a Csendes-óceán egyes térségeiben – a különbség akár a 0,9 métert is elérheti.
Ez rendkívül jelentős eltérés, mert a tengerszint-emelkedés hatásait mindig egy adott „kiindulási szinthez” viszonyítva számítják. Ha pedig ez a kiindulási érték túl alacsony, akkor a modellek a veszélyeket is alábecsülik.
A tanulmány készítői ezúttal egy rendkívül átfogó elemzést végeztek. Összesen 385 tudományos publikációt vizsgáltak meg, amelyek az elmúlt 15 évben jelentek meg a tengerszint-emelkedésről és annak part menti hatásairól. Ebből kiderült, hogy a kutatások mintegy 90 százaléka kizárólag modellekre épült, és nem használta fel a tényleges műholdas megfigyeléseket vagy a valós méréseket. A kutatók ezt „módszertani vakfoltnak” nevezték, szerintük ugyanis ez az egyik oka annak, hogy a part menti tengerszinteket és az ebből fakadó kockázatokat sok tanulmány jócskán alábecsülte.
Hatalmas területek és tízmilliók lehetnek érintettek
A friss eredmények alapján ha a tengerszint körülbelül 0,9 méterrel emelkedik, akkor a korábban feltételezettnél 37 százalékkal nagyobb terület kerülhet víz alá, ami akár 132 millió ember életét is közvetlenül érintheti világszerte.
Különösen veszélyeztetettek az alacsonyan fekvő deltavidékek és szigetországok, például Banglades, Vietnám, Indonézia vagy a Csendes-óceáni szigetállamok. A nagyvárosok közül sok már most is küzd az emelkedő vízszinttel és a gyakoribb áradásokkal, egyes helyeken az infrastruktúra – például csatornarendszerek, kikötők vagy metróhálózatok – már most is érzékenyen reagál a tengerszint változásaira.
A kutatók kihangsúlyozzák, hogy az új eredmények persze nem azt jelentik, hogy a jövőben várható tengerszint-emelkedés mértéke változott volna, sokkal inkább arról van szó, hogy a kiindulási állapot lehet magasabb, mint amit eddig gondoltak. Ez viszont azt jelenti, hogy a hatások is hamarabb jelentkezhetnek. Ha például egy adott város vagy sziget partjainál a tengerszint már most magasabb a feltételezettnél, akkor az áradások, a partvonal visszahúzódása és az infrastruktúra károsodása is korábban kezdődhet.
Egyre sürgetőbb kérdés
A kutatás szerzői szerint a következő lépés a globális tengerszint újraértékelése lesz. Ehhez a modelleket össze kell kapcsolni a modern műholdas megfigyelésekkel, az oceanográfiai mérésekkel és a part menti állomások adataival. Ez különösen fontos a part menti városok és közösségek számára, amelyeknek hosszú távú alkalmazkodási stratégiákat kell kidolgozniuk.
Ilyen lehet a gátak és védművek építése, a városi infrastruktúra átalakítása, a veszélyeztetett területek fokozatos kiürítése, vagy a természetes védőzónák, például mangrove-erdők helyreállítása is.
A klímaváltozás hatásai ugyanis már most is érezhetők, és a tengerszint emelkedése a következő évtizedek egyik legnagyobb kihívása lehet a part menti régiók számára. Persze a tengerszint-emelkedés kockázatait eddig is komolyan vették a tudósok, de az új kutatás szerint a veszélyek egy része még nagyobb lehet, mint korábban feltételezték. Ha a jelenlegi tengerszint pedig valóban magasabb, mint amit a modellek korábban alapul vettek, akkor a part menti településeknek még gyorsabban kell felkészülniük az elkerülhetetlen változásokra.
A következő évek kutatásai döntő szerepet játszhatnak abban, hogy pontosabb képet kapjunk a világtengerek jövőjéről és arról, mennyi idő áll még rendelkezésre a part menti közösségek megvédésére. Az biztos, hogy az idő sürget, a tengerszint pedig folyamatosan emelkedik, így tovább már tényleg nem lehet ezt halogatni. Vagyis lehetni lehet, csak aligha érdemes...
(index.hu)