Újabb kis égitest légkörrel
Japán csillagászok egy mindössze 500 kilométer átmérőjű égitest körül fedeztek fel vékony légkört a Neptunuszon túli fagyos régióban. A felfedezés alapjaiban írhatja felül a Naprendszer külső övezetének élettelen és mozdulatlan képét.
Újabb, légkörrel rendelkező kis égitestet fedeztek fel japán csillagászok a Naprendszerünk legtávolabbi zugában, a Neptunuszon is túl lévő Kuiper-övben, ahol számtalan jeges és kietlen égitest kering - számoltak be róla a Nature Astronomy folyóiratban megjelent tanulmány szerzői - adta hírül az MTI.
A Kuiper-övben található a Plútó törpebolygó, amelynek van légköre, de a régióban más légkörrel rendelkező égitestről mindeddig nem tudtak a csillagászok.
A tanulmány szerint azonban sikerült megállapítani, hogy a Kuiper-övben egy körülbelül 500 km átmérőjű égitestnek szintén van vékony légköre. A felfedezés arra utal, hogy ezek közül a magányos égitestek közül néhány dinamikusabb lehet, mint korábban gondolták. A kutatók azt is megpróbálták megfejteni, hogyan alakulhatott ki a kis égitest légköre.
Nem úgy van, ahogy feltételeztük
Az égitest, amely a (612533) 2002 XV93 nevet kapta, az úgynevezett transzneptuni objektumok közé tartozik. Nagyjából olyan távolságra kering a Nap körül, mint a Plútó. A transzneptuni objektumok közül a 2370 kilométer átmérőjű Plútó és a 2326 kilométer átmérőjű Eris a két legnagyobb, őket a törpebolygók közé sorolják.
A röviden XV93-ként is emlegetett objektum légköre mintegy 5–10 milliószor ritkább lehet a Földénél, és 50–100-szor ritkább a Plútóénál. A légkörét túlnyomórészt metán, nitrogén vagy szén-monoxid alkothatja.
A felfedezés arra utal, hogy a Naprendszer külső részén található kis jeges objektumok nem feltétlenül teljesen inaktívak vagy változatlanok, ahogy korábban feltételezték - magyarázta Arimacu Ko, az Isigakidzsima Csillagászati Obszervatórium vezetője, a tanulmány vezető szerzője.
Vatanabe Dzsunicsi, a tanulmány társszerzője, a kiotói Szangjo Egyetem Kojama Űrtudományi Intézetének igazgatója hozzátette: általános vélekedés volt, hogy egy ilyen kis égitestnek nem lehet légköre. Az, hogy mégis van, azt jelzi, hogy ebben a távoli, jeges régióban is léteznek olyan dinamikus folyamatok, amelyekről eddig elképzelésük sem volt a kutatóknak.
Vízjég, kőzet és szerves anyagok
A kutatók egy csillagfogyatkozás megfigyelése során fedezték fel, hogy légkörrel rendelkezhet az égitest. Földi teleszkópok segítségével Kiotóban, Naganóban és Fukusimában figyelték meg, ahogy egy égitest a Földről nézve áthalad egy távoli csillag előtt és ez alatt rövid időre kitakarja a csillag fényét. A csillag fényének változásai alapján pedig meg tudták határozni az égitest fizikai jellemzőit.
A Neptunuszon túli, Kuiper-övnek nevezett hatalmas területen keringő égitest valószínűleg a Naprendszer kialakulásának korából, valamivel több mint 4,5 milliárd évvel ezelőttről származik. Elliptikus pályán kering a Nap körül, teljes pályáját 247 év alatt futja be. A kutatók szerint az objektumot vízjég, kőzet és szerves anyagok alkotják.
(index.hu)