Resperger István a háborúk világáról
A szakértő szerint az Egyesült Államok katonai kiadásai 960 milliárd dollárt tesznek ki, ami valamivel több, mint az őt követő 14 ország védelmi büdzséje összesen. Ukrajna nemrég kapott egy 90 milliárd eurós hitelt, amivel szépen előrébb ugrott a sorban.
Resperger szerint jelenleg 12 405 atomfegyvert tartanak számon a világon, ebből 5800 orosz kézben van. Stratégiai szinten továbbra is két nagyhatalomról beszélhetünk ezen a téren, a többi atomhatalom, csak másod- harmadrendű erővel bír hozzájuk képest.
Oroszország folyamatosan hibrid hadviselést folytat egész Európa ellen. Korábban a gáz- és kőolajfegyvert használta, ma már merészebb akciókat hajt végre akár a francia vasúthálózat, vagy más elektromos ellátórendszerek ellen, de drónjaival Portugália kivételével minden fővárost el tud érni.
A háború elhúzódása
Resperger István felemlegette, hogy 2022 augusztusában „még azt gondolta az ember, hogy év végére befejeződik a háború, de azóta sem mentek haza a fiúk.” Ezután a közelmúlt hosszú háborúit vetette össze az orosz-ukrán konfliktussal. Koszovóban 22 éve van jelen a NATO, az afganisztáni 19 évig tartott, Irak pedig 8 évig volt amerikai megszállás alatt.
A szembenálló emberanyagról elmondta, hogy Oroszországnak mindig van 2 millió tartalékosa, amellyel képes az 1,2 milliós hadseregét folyamatosan feltölteni. A frontvonalról most azt lehet tudni, hogy stratégiai, de nagyon lassú előrenyomulásban halad előre apró négyzetkilométerek elfoglalásával Oroszország, Ukrajna pedig próbálja lassítani, megtartani az arcvonalat.
Mindeközben brutális tüzérségi párbaj zajlik, az egyik oldalon nyugati precíziós 155 mm-es lövedékek, a másikon, az orosz oldalon zárótüzek, tömegtűz a válasz.
2025-ben Oroszország 4358 négyzetkilométert foglalt el. 2026 áprilisában viszont az első negatív rekorddal szembesült az orosz hadsereg, mert 166 négyzetkilométert elveszítettek, azonban „a felőrlésben sokkal jobban haladnak”.
Drónhadviselés és precíziós csapások
Aszimmetria jellemzi Oroszország és Ukrajna precíziós csapásait. Ezzel együtt Oroszország még így is napi 150-200 darab precíziós rakétát, cirkálórakétát, manőverező robotrepülőgépet gyárt, amelyekkel Ukrajna egész területén csapást tud mérni. A nagy hatótávolságú ukrán drónok ma már 1800 kilométeres mélységig képesek behatolni orosz területekre és ezekkel „már 6 milliárd dollár veszteséget okoztak Oroszországnak az olajipari és egyéb létesítményekben” – sorolta az adatokat az egyetemi tanár.
Az elmúlt években nagyon megnőtt az ukránok képessége azon a téren, hogy drónok ellen elfogó drónokat fejlesztettek ki,és „ma már ott tart a történet, hogy a drónok már sokszor levegő-levegő rakétát is képesek magukkal vinna” – mondta Resperger.
Ami jelenleg nagy hatással van Ukrajnára, az az iráni háború. Ukrajna az elmúlt években körülbelül 600 Patriot rakétát használt fel, míg az Öböl menti országok az amerikai-iráni támadás megtorlását követő iráni rakétaeső után három nap alatt 850 darabot lőttek ki. „Ezekből a légvédelmi rakétákból havonta 65 darabot gyártanak, és körülbelül 40 hónapig tart, amíg ezeket eljuttatják a csapatokhoz.” Amerika most elkezdte feltölteni a saját készleteit, ezért megemelte a Patriot-gyártását, saját raktárkészlete után szállít először az Öböl menti államoknak, majd a NATO-országoknak és végül a maradék jut Ukrajnának.
Elképesztő veszteségek
A számok szinte felfoghatatlanok. Orosz oldalon körülbelül 4100 harckocsi semmisült meg míg 1200-1300-at az ukrán oldalon. „Összesen 24 ezer technikai eszközt lőttek ki az orosz állományból és 12 ezret az ukránból. A Magyar Honvédségnek 900 darab ilyen eszköze van, így könnyen összehasonlíthatjuk, hogy hány magyar hadseregnyi eszköz veszett oda” – Resperger István.
Mind a két oldalon nagyjából 7000 tisztet, tábornokot likvidáltak az arcvonalon, hiszen ők a frontvonal közeléből irányítanak, és ez magyarázza a magas találati arányt.
Az emberi veszteségeket milliós nagyságrendben kell már értelmezni. Ebbe nemcsak azok tartoznak bele, akik elestek a harcokban, hanem azok is például, akik vagy könnyebben sérültek meg, vagy komolyabb volt a sebesülésük, esetleg újra visszatértek harcolni és újra megsérültek. Ukrán részről a dezertőrök, illetve az alakulattól engedély nélkül távol lévők aránya 291 ezer.
„Mind a két félnek már több amputált katonája van, mint az első világháborúban volt Németországnak és Angliának” – zárta egy döbbenetes viszonyítással gondolatait Resperger István.
(index.hu)