Katonai kiadások a csúcson
A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) – a világ katonai kiadásait évtizedek óta nyomon követő független kutatóintézet – friss adatai szerint a globális védelmi költés 2025-ben elérte a 2887 milliárd dollárt, ami reálértéken 2,9 százalékos növekedést jelentett – világított rá elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.
Európa fizet, Trump elégedett lehet
A kiadások immár tizenegyedik éve emelkednek, a tavalyi hajtóerő azonban egyedülálló módon nem a szokásos szereplő volt.
Miközben ugyanis az Egyesült Államok 7,5 százalékkal csökkentette a ráfordításait, Európa katonai kiadásai 14 százalékkal összesen 864 milliárd dollárra nőttek.
A legtöbbet védelemre költő országok dobogóján továbbra is az Egyesült Államok, Kína és Oroszország áll – hárman együtt a globális összeg több mint felét adják.
A 29 európai NATO-tagállam tavaly 559 milliárd dollárt fordított védelemre, ezen belül Németország produkálta a legnagyobb ugrást: kiadásai 24 százalékkal nőttek. A rekordévből kiemelkedik Spanyolország is, amelynek védelmi költése 50 százalékkal 40,2 milliárd dollárra emelkedett.
Az európai kiadások az idei ankarai NATO-csúcsnak is az egyik fő témáját adták. A szövetség régi kritikusa, Donald Trump amerikai elnök pedig alapvetően elégedett lehet: első elnöksége óta az európai NATO-tagok ezermilliárd dollárral költenek többet védelemre.
Három tényező, amelynek évtizedekig nem volt együttállása
A felfutó európai költés mögött az elemzés három egyszerre jelentkező tényezőt lát, amelyek együttállására korábban nem volt példa a kontinensen: a romló geopolitikai helyzet miatti szükség, az ezt támogató politikai akarat, valamint az ezt finanszírozó források védelmi célú átcsoportosítása.
Fordulatot elvben már a Krím 2014-es orosz annektálása hozott, amikor a NATO walesi csúcsán elfogadták a GDP 2 százalékát kitevő védelmi célt. A tényleges forrásátcsoportosítás azonban lassan indult meg – a jóléti kiadások elsőbbsége sokáig felülírta a védelmi prioritásokat.
A fordulópont: 2022 februárja
Az igazi, Európa védelempolitikáját is átalakító pillanatot Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója hozta el. Az ukrajnai és a közel-keleti háborúk egyértelművé tették, hogy nemcsak a konfliktusok kora nem ért véget, de az elhúzódó, hagyományos háborúkra is fel kell készülnie a kontinensnek.
A háború közvetlen szükséget is teremtett: Ukrajna támogatása miatt több európai állam lőszer- és hadianyagkészlete jelentősen csökkent.
Emellett rávilágított arra is, hogy egyes területeken – például a légvédelemben vagy a drónhadviselésben – korlátozottan állnak rendelkezésre európai képességek.
Az okok felsorolásánál Donald Trump mellett sem lehet elmenni. Az amerikai elnök éles kommunikációjával és a kollektív védelem megkérdőjelezésével kikezdte a transzatlanti kapcsolatokat.
Ezzel egyszerre ösztönözte védelmi kiadásaik növelésére az európai tagállamokat, és tette hangsúlyosabbá az Egyesült Államoktól is független stratégiai autonómia gondolatát.
(index.hu)