Bizonyíték a bibliai özönvízre vagy a geológusoknak van igaza?

• 

A világ legmagasabb hegycsúcsát borító kőzet tele van őskori tengeri élőlények megkövesedett maradványaival, ami egyesek szerint közvetlen bizonyítékot jelenthet a bibliai özönvíz és Noé bárkája történetének valóságára.

Bár a Nemzetközi Földtani Unió (IUGS) már egy 2005-ös kutatásában megerősítette, hogy a Mount Everest legmagasabb pontja egykor valóban az óceán fenekén feküdt, egy internetes bejegyzés ismét a viták élvonalába emelte a témát „A Mount Everest tengeri kőzeteket tartalmaz, bizonyítva, hogy a Föld legmagasabb pontja egykor az óceán fenekén volt – a Biblia nem említ valami hasonlót?” – bejegyzés több mint 500 000 megtekintést generált, és heves kommentháborút indított el a hívők és a szkeptikusok között.
A geológusok tudományos magyarázata szerint az Everest csúcsát alkotó mészkő egy ősi tengerfenéken alakult ki, amely körülbelül 55 millió évvel ezelőtt, két óriási tektonikai lemez ütközése következtében emelkedett a magasba, létrehozva a ma ismert hegységet. Ezzel szemben a bibliai magyarázat mellett érvelők a Teremtés könyvének azon soraira mutatnak rá, melyek szerint az özönvíz idején „a vizek felette igen hatalmasodának a földön, és elboríttatának minden magas hegyek az egész ég alatt”.
A Szentírás szerint az özönvíz során Isten 40 nap és 40 éjjel tartó esővel tisztította meg a Földet az emberi gonoszságtól, a túlélést pedig Noé és családja számára egy bárka építésével tette lehetővé.
A bibliai történetek fizikai nyomai utáni kutatást tovább tüzeli az a tény is, hogy amerikai kutatók radaros technológia segítségével Noé bárkájának lehetséges maradványaira bukkantak Kelet-Törökország hegyvidékén. A feltételezett lelet mindössze 18 mérföldre (körülbelül 29 kilométerre) délre található az Ararát-hegytől, amelyet a Biblia a bárka végső nyughelyeként határoz meg.
(NYPost/Hetek)