C.S. Lewis Csűrcsavar levelei c. könyve alapján
Az ördöggel kapcsolatban kétféle tévedésbe eshetünk: az egyik, ha nem hiszünk létezésében; a másik, ha túl sok érdeklődést tanúsítunk iránta – magyarázza könyvében C. S. Lewis. A történet szerint Csűrcsavar, egy ördögfióka, unokaöccsét, egy „újonc kísértőt” oktatja arra, hogyan kell bűnre csábítani emberét. Ezzel a kifordított, csűrcsavart narratívával mutatja be a könyv, hogy az ördög milyen módszerekkel akar távol tartani minket Istentől, sajnos sokszor nagyon sikeresen. Íme, erre tanítja Csűrcsavar fiatal ördög unokaöccsét:
1. Az még nem baj, ha embered hisz Istenben addig, ameddig a hite elméleti marad. Érd el, hogy nyitott legyen minden új nézetre, és azokat egymással egyenértékűnek tartsa!
- Ha embered templomba megy, irányítsd a figyelmét a körülötte ülő szomszédjaira, akiket korábban legszívesebben elkerült. Ültesd el a fejében, hogy azok valamennyien képmutatók és ő itt az egyetlen hiteles keresztény.
- Győzd meg arról, hogy a mának éljen! Amint felötlik benne valamilyen gondolat, ami Istenhez vihetné közelebb, légy résen, és gyorsan juttasd eszébe, hogy itt az ideje ebédelni, és hogy jobb is lesz egy ilyen fontos kérdésen frissen, tele hassal gondolkodni.
- Sajnos elkerülhetetlen, hogy emberedben legyen némi jóindulat. Irányítsd ezt a jóindulatot és szeretetet tőle távoli emberekre és embercsoportokra, akikkel még soha nem találkozott! A benne lévő haragot és türelmetlenséget pedig irányítsd közvetlen környezetére.
- A testi örömöket, mint amit a szexualitás vagy olykor az alkohol okoz, a Teremtő találta ki és nem mi. Ezért mi csak annyit tehetünk, hogy az Isten alkotta örömöket általa tiltott időpontban, módon vagy mértékben kínáljuk fel az embereknek. Ott gerjeszd fel rájuk a vágyat, ahol a legtávolabb esik a természetestől és az egészségestől, és ahol a legkevesebb örömet okozzák!
- Mint minden ifjú kísértő, te is valamilyen látványos, nagy gonoszságról szeretnél beszámolni. De igazából csak az számít, mennyire sikerül őt távol tartanod Istentől. Ehhez a kismértékű bűnök is megfelelnek. A lassú úton lehet a legbiztosabban a pokolba jutni.
- Ha csökkent emberednek kezdeti lelkesedése a hite iránt – márpedig ez meg fog történni – hitesd el vele, hogy ez így van rendjén, és hogy közvetlenül megtérése után valójában kicsit túlzásba is vitte a kereszténykedést.
- Ha embered nem hívő társaságba keveredik, érd el, hogy ne tartsa fontosnak nyilvánvalóvá tenni kereszténységét, hiszen az „szenteskedés” lenne.
- Ha már a templomba járásból nem lehet kigyógyítani emberedet, akkor a legjobb, ha végigjárja a környék valamennyi gyülekezetét, keresve, melyik „felel meg” neki a leginkább, míg aztán valóságos ínyenccé, az egyházi ügyek szakértőjévé nem válik.
- Mindegy, hogy álszerénységet vagy önteltséget csepegtetsz emberedbe, a lényeg, hogy nagyon el legyen foglalva saját teljesítményeivel. A Teremtő ugyanis azt akarja elérni, hogy az emberfajzat ugyanannyira tudjon örülni az általa épített katedrálisnak, mintha azt felebarátja építette volna. De ne aggódj, az ember ritkán tanulja meg úgy szeretni felebarátait, mint saját magát.
Kovács Dorka
(kriszteso.com)