A magyar nők nyugdíjhátránya minden gyermek vállalásával nő
A Központi Statisztikai Hivatal 2025. januári adatai azt mutatják, a magyar állami nyugdíjrendszerben ugyancsak jelen van a férfiak és nők közti szakadék, ráadásul a nők hátránya az idő előrehaladtával még növekszik is.
A férfiak átlagnyugdíja tavaly év elején 267 400 forint volt, míg a nőké 228 000 forintra rúgott, azaz a kettő közti különbség meghaladta a 39 ezer forintot.
Az évek múlásával a nők lemaradása tovább súlyosbodott: 2023-ban még a férfi átlagnyugdíj 86,1%-át kapták, 2024-ben már csak 85,7%-át, 2025-re pedig 85,3%-ra csökkent a nők és férfiak átlagnyugdíjának hányadosa.
A nemek között meglévő, egyre szélesedő szakadék két okra vezethető vissza: a nők mind az életük során megszerzett keresettömeg, mind a szolgálati idő terén hátrányban vannak – márpedig éppen ez az a két fő tényező, amely alapján az egyéni nyugdíjösszeget megállapítják.
Keveset tárgyalt téma, hogy a gyermeket vállaló nők hátrányos helyzete még a nők csoportján belül is látványosan kimutatható. A Magyar Nemzeti Bank 2022-ben közzétett, Fenntartható egyensúly és felzárkózás című, 144 pontos javaslatcsomagot tartalmazó publikációjában felhívta a figyelmet: a Nők40-nel nyugdíjba vonuló nők 2019-ben
egy gyermek felnevelése után 18 ezer forinttal,
két gyermek felnevelése esetén 30 ezer forinttal,
három gyermek után pedig 40 ezer forinttal (!)
kevesebb induló nyugdíjat kaptak, mint gyermektelen társaik. (Érdekesség, hogy a négy vagy több gyermeket vállaló anyák nyugdíja minimálisan, kb. havi ezer forinttal meghaladta a háromgyermekesekét.) Ennek a lemaradásnak az okai szintén abban keresendők, hogy a több gyermeket vállaló nők hosszabb ideig maradnak távol a munkaerőpiactól, gyakran csak részmunkaidőben dolgoznak, kevésbé meredeken ível felfelé a karrierjük, és ezek hatására alacsonyabb keresetre és szolgálati időre tesznek szert.
(portfolio.hu)