Magyarok és a magány
Reprezentatív kutatás készült a 18-65 év közti magyarok bevonásával a magányról: a Hedepy online mentális egészségügyi platform azt vizsgálta, mennyire érezzük magunkat egyedül, és mennyire vagyunk hajlandók segítséget kérni. Az eredmények megdöbbentők:
a válaszadók közel 40 százaléka magányosnak érzi magát társaságban is
ez kiemelten sújtja a budapestieket, akik körében 57,6 százalékos ez az arány
a 18-30 éves korosztály a legsebezhetőbb, minden második fiatal elszigeteltnek érzi magát időről időre
70 százalék szerint pedig a közösségi média inkább eltávolít, semmint közelebb hoz bennünket egymáshoz.
Biztató ugyanakkor, hogy a magyarok háromnegyedének életében legalább egy olyan személy van, akihez fordulhat, ha problémával szembesül, aki meghallgatja és valóban megérti őt. 61 százalék szerint teljesen természetes dolog terápiába járni a problémáink megoldására, a 30 év alatti korosztályba tartozóknál kétharmad fölötti arányban uralkodó ez a vélekedés.
A magány mára a modern világ egyik legsúlyosabb mentális és fizikai problémájává vált, a legfrissebb adatok szerint minden hatodik embert érint. Komoly kockázatot jelent az egészségre és a jóllétre egyaránt, évente több mint nyolcszázezer halálesethez köthető világszerte.
Szederkényi-Szabó Szilvia pszichológus szerint „A Covid indította be a kapcsolatok fellazulását. A home office először nagy élménynek tűnt, mégis a közösségek fellazulásához vezetett. Sok cég a járvány után is hibrid munkamódra vagy home office-ra állt rá, a munkavállalók pedig meg is fogalmazzák, hogy elveszett egy közösség az életükből” – mondta el.
„Szorongóbbak lettünk, kogníciókat, hiedelmeket társítunk ahhoz, hogy mit gondolhatnak rólunk, monitorozzuk magunkat, hogy másokban hogyan csapódhatnak le megnyilvánulásaink. Ez gátolja, hogy oda merjünk menni valakihez, felvállaljuk a véleményünket, merjünk kezdeményezni” – tette hozzá.
A közösségi média látszólag pont a kapcsolatokról szól, ugyanakkor teljesen más minőséget ad, mint a valós, élő kapcsolatok.
„Ebben benne van az is, hogy ott a legjobb arcunkat szeretnénk mutatni. Vannak persze, akik itt is elmondják, ha valami nehéz, de ebben a térben sok minden félre tudja vinni a kapcsolódást. A reakciógombok, emojik száma limitált, nehéz úgy kommunikálni, ha a Messengerben csak egy lájkot küldünk. Írásban nem jön át a hangszín, a tónus, az emóció. Mindenki a saját hozzáállása szerint értelmezi azt, amit lát” – avatott be a szakértő.
A társaságvesztés kezelésére kézenfekvőnek tűnhet a mesterséges intelligenciát igénybe venni, de a pszichológus egyre több embertől hallja vissza azt, hogy bár praktikus a mindig zsebben levő, választ adó MI, de az emberi kapcsolódás fontosabb. Az emberek arra kíváncsiak, hogy más emberek mit gondolnak egy helyzetről, az érzéseiről, nem egy telefonnal szeretnék megvitatni a dolgot. Egy pszichológus sem kiváltani szeretné ezt a kapcsolódást, hanem abban segít a klienseknek, hogy merjenek lépéseket tenni mások felé.
Félrevihet a közösségi média
Szederkényi-Szabó Szilvia felhívta a figyelmet a közösségi médiában megjelenő társas összehasonlítás jelenségére is.
„Azt látjuk, hogy más előrébb tart, neki sokkal jobb. Micsoda helyekre utazik, hány gyereke van, már megkérték a kezét, meg is házasodott…” - sorolja. Ez ugyanúgy gyakorolhat káros hatás mentális egészségünkre, mint az, ha az egyszerűbb megoldást választva csak pörgetjük a telefont egy hosszú nap után ahelyett, hogy egymással beszélgetnénk. Ennek megoldására egyre többször találkozik azzal a jelenséggel, hogy baráti társaságokban alapszabállyá válik a telefonok félretétele.
(divany.hu)