Több mint 1,6 millió gyerek él Magyarországon, és közülük 130 ezer van veszélyeztetettként nyilvántartva. Ez csaknem a gyerekek közel 8 százaléka. A veszélyeztetettség oka lehet bántalmazás, elhanyagolás, nevelési problémák, a gyermek önmagára és másokra veszélyes magatartása, és persze a szegénység. Minden ötödik gyerek érintett a szegénység kockázatával Magyarországon, amihez nagyon gyakran más nehézségek is kapcsolódnak.
2010 és 2025 között 17 százalékkal nőtt a családból kiemelt gyerekek száma. 10 ezer kiskorú gyerekből 2010-ben 99, 2024-ben már 127 nem élt a vér szerinti családjával. Jelenleg mintegy 23 ezer gyerek nevelkedik állami gondoskodásban (lakásotthonokban, nevelőszülőknél, gyermekotthonokban, utógondozásban).
„Ezek brutális számok” – állapítja meg a jelentés. Míg az EU-ban átlagosan a gyerekek körülbelül 1 százaléka él állami gondoskodásban (Svédországban 0,66 százalék, Ausztriában 0,8 százalék), addig nálunk ez az arány 1,4 százalék.
A szakellátásban élő kiskorú gyerekek számának csökkenése – mely 2023-tól látható – sajnálatos módon nem valódi csökkenés, hanem annak a jele, hogy a rendszer addigra teljesen „bedugult”. A kritikus szakemberhiány miatt lakásotthonok zártak be, csoportok szűntek meg, és az egyházi nevelőszülői hálózatokban is csökkent a kapacitás. 2023-tól egyre több gyerek marad ki a szakellátásból – sokan kórházakban ragadnak –, mert nincs hova elhelyezni őket. Ott vannak tehát, csak épp láthatatlanul.
(index.hu)