Egy 37 tagú nemzetközi szakértői bizottság 17 fenyegetést azonosított, amelyek súlyos következményekkel járhatnak az emberiségre 2100-ig. Egy friss tanulmány szerint a nukleáris konfliktus és a mesterséges intelligencia rosszindulatú felhasználása akár az emberi faj kihalásához is vezethet.
A nukleáris konfliktus és a mesterséges intelligencia rosszindulatú felhasználása akár az emberi faj kihalásához is vezethet – figyelmeztet egy nemzetközi szakértői bizottság, amely 17 súlyos fenyegetést azonosított 2100-ig. A The Lancet folyóiratban publikált tanulmány szerint a klímaváltozás, a világjárványok és az antibiotikum-rezisztencia is súlyos egészségügyi következményekkel járhat, a veszélyek pedig egymást erősíthetik.
A bizottság több száz lehetséges kockázat áttekintése után választotta ki a 17 legsúlyosabb fenyegetést. A nukleáris háborút és a mesterséges intelligencia veszélyes alkalmazását ugyan nem tartják valószínű forgatókönyvnek, de mindkettőnek lehetnek az emberiség fennmaradását veszélyeztető következményei. Az AI esetében a biológiai fegyverek fejlesztését is kiemelték.
A további 15 kockázat között szerepel a légszennyezés, a klímaváltozás, a világjárványok, az antibiotikum-rezisztencia, a dohányzás, az elhízás, a magas vérnyomás, az alkoholfogyasztás, az alultápláltság, a mentális egészségi problémák, a jövedelmi egyenlőtlenség, a hagyományos fegyveres konfliktusok, az alacsony iskolázottság és az egészségtelen öregedés.
Egymilliárd egészséges életév kerülhet veszélybe
A szakértők becslése szerint a 17 fenyegetés együttesen egymilliárd, egészségkárosodással korrigált életév elvesztéséhez járulhat hozzá 2100-ig, amennyiben nem történik érdemi beavatkozás. A mutató a betegségek, a fogyatékosság és a korai halálozás miatt elveszített egészséges éveket összesíti.
A kockázatok ráadásul erősíthetik egymást. A klímaváltozás például szélsőséges időjárást idézhet elő, megzavarhatja az egészségügyi ellátást, és elősegítheti a fertőzéseket terjesztő rovarok új területeken való megjelenését. Az erdőirtás pedig növelheti annak esélyét, hogy állatokról betegségek terjedjenek át az emberre.
Az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok és a gyógyszerekkel szemben ellenálló gombák szintén komoly veszélyt jelentenek: megfelelő kezelések hiányában a következő 25 évben emberek millióinak életét veszélyeztethetik.
A bizottság szerint a fenyegetések súlya a jövőbeli kutatások és új tudományos eredmények alapján változhat, ezért a kockázatokat folyamatosan értékelni kell.
Összehangolt fellépést sürgetnek
A szakértők három fő intézkedést javasolnak: a felkészültség javítását, a tudományos fejlesztések támogatását és a veszélyek folyamatos nyomon követését. Különösen fontosnak tartják, hogy a legszegényebb és legkiszolgáltatottabb közösségek is hozzáférjenek az új vakcinákhoz, gyógyszerekhez és más védelmi megoldásokhoz.
A jelentés szerint a kormányoknak nem szabad megvárniuk a válságok bekövetkezését. A megelőzés és a nemzetközi együttműködés kulcsfontosságú lehet abban, hogy a következő generációk egészségesebb és biztonságosabb világban élhessenek.
(index.hu)