Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a légszennyezés nem csupán közvetve, gyulladásos folyamatokon keresztül károsítja az agyat, hanem közvetlenül is, hiszen korom, fémek, szilícium-dioxid és egyéb mikroszkopikus részecskék juthatnak be az agyszövetbe. A friss kutatások az agy zsugorodásától a kóros fehérjelerakódásokig számos aggasztó összefüggést tártak fel - írta meg a Washington Post, több, idén végzett tudományos vizsgálat alapján.
A Rush Alzheimer-kór Központ kutatói tizenegy, 80 és 91 éves kora között elhunyt személy agyszövetét vizsgálták meg részletesen, és azt találták, hogy a különféle környezeti eredetű részecskék mélyen behatoltak az agyba, egészen az érzelmek és az emlékezet szabályozásában kulcsszerepet játszó amigdaláig.
Az eredmény egy szélesebb szemléletváltás része, hiszen a tudósok már nem csupán közvetett hatásként tekintenek a légszennyezés és az olyan betegségek kapcsolatára, mint a demencia, a Parkinson-kór vagy az autizmus, hanem a közvetlen károsító mechanizmusokat is vizsgálják.
Az idén megjelent, a brit UK Biobank adataira épülő tanulmányok további részletekkel szolgáltak. Az egyik, több mint 400 ezer ember 14 éves nyomon követésén alapuló kutatás szerint a PM2,5-nek – azaz az emberi hajszál átmérőjének harmincadánál is kisebb szálló pornak – leginkább kitett személyeknél 14 százalékkal volt magasabb a demencia kockázata.
Ami még meglepőbb volt, hogy a képalkotó MRI-vizsgálatok az agy több régiójában is térfogatcsökkenést mutattak náluk.
Egy másik, közel 270 ezer főt vizsgáló tanulmány a hippokampuszban is mutatott ki szerkezeti változásokat a szennyezettebb levegőjű területeken élők esetében. Ez az agyterület a tanulás és az emlékezet szempontjából nélkülözhetetlen.
A kutatók azt is elkezdték feltárni, hogy a szennyezett levegő mely összetevői a legveszélyesebbek az agyra nézve. Egy szeptemberben publikált kísérletben egereket dízelfüstnek, a World Trade Center (WTC) helyszínéről gyűjtött pornak, illetve füstrészecskéknek tettek ki. A dízelfüst és a WTC-por – bár teljesen eltérő forrásból származott –
több mint 1200 közös gén működését módosította, köztük olyanokét, amelyek a gyulladáskeltésben és az amiloid-feldolgozásban játszanak szerepet.
A fából származó füst ezzel szemben nem idézett elő több, az Alzheimer-kórral összefüggő változást. A különbség feltételezett kulcsa a fémtartalom volt, amely a dízelfüstben és a WTC-porban bőségesen jelen volt, a fafüstben viszont nem.
Az egyik legnagyobb léptékű vizsgálat a légszennyezés és a Lewy-testes demencia kapcsolatát tárta fel. Több mint 56 millió amerikai kórházi adatait elemezve a kutatók megállapították, hogy a magasabb azon területeken élők, ahol magas a PM2,5-koncentrációja a levegőben, gyakrabban kerültek kórházba Lewy-testes demenciával és Parkinson-kórhoz társuló demenciával.
A klímaváltozás tovább növeli a kockázatokat, mivel a szárazabb, melegebb időjárás egyre nagyobb és pusztítóbb erdőtüzeket táplál, az aszály és a talajpusztulás pedig porviharokat idézhet elő, amelyek füstöt, ásványi anyagokat és mikroszkopikus törmeléket szórnak szét akár kontinenseken átívelő távolságokra is.
(portfolio.hu)