Szép új világ- eszel, de nincs benne köszönet

Kategória: Cikkek, írások Megjelent: 2012. január 23. hétfő

Hiányos alkotóelemek a táplálkozásban: a lakosság nagy része minőségi szempontból évek óta éhezik. - A tápanyaghiány azt jelenti, hogy a bevitt táplálék mennyisége elegendő ugyan, de a hasznosanyag-tartalma minimális. Ezt a szakemberek minőségi éhezésnek nevezik, és ez mindannyiunkat érinthet. 

Szabó Roland táplálkozástudományi szakértő szerint, ha valaki már délután négy órakor fáradt, vagy csak tíz-húsz percig tud folyamatosan koncentrálni, majd utána kávéznia kell, kezdje el koncentrált táplálékokkal kiegészíteni az étkezéseit, és akkor rájöhet arra, milyen a szervezet normális teljesítőképessége. A szakértő szerint érdemes elkerülni a nagyüzemi körülmények között előállított, főleg ismeretlen eredetű élelmiszerek fogyasztását. Ehelyett sokkal inkább a megbízható forrásból származó, kistermelők által termelt és feldolgozott alapanyagokat érdemes használni az ételek elkészítéséhez.

Márai Géza, a Szent István Egyetem környezetgazdálkodási intézetének tanára évtizedek óta vizsgálja, hogy a “mennyiségi” gazdálkodás és a környezetszennyezés hatására hogyan romlott talajaink minősége, és ennek következtében milyen káros hatások érték a növényeket, állatokat és rajtuk keresztül egészségünket. A magyar talajok legalább felében erős savasodási folyamat ment végbe. Ennek az oka többek között a savas eső, a nagyarányú műtrágyázás, illetve a kommunális szennyezésből, a mosóporokból származó foszfátterhelés. A növények a jelenlegi gazdálkodás mellett már nem képesek elegendő ásványi anyagot és nyomelemet a talajból felvenni, és így a takarmányon keresztül az állatok sem. A tápláléklánc végén pedig ott az ember, aki hiába eszik sok zöldséget, gyümölcsöt, húst, lehet, hogy jóllakik, de minőségileg éhezik – állítja Szabó Roland.
Az 1960-as évektől napjainkig az élelmiszerekben drasztikusan megváltozott a mikroelemek és a vitaminok mennyisége. Az alábbi táblázatban bemutat néhányat az „eredmények” közül:

Ásványi anyag és mikroelem tartalom

 

Csökkenés 1966 - 1990

Maradt 1990

Búza

50,00%

50,00%

Árpa

62,30%

37,70%

Kukorica

81,40%

18,60%

Répafélék

25,00%

75,00%

Vitamintartalom

 

Csökkenés 1966 - 1990

Maradt 1990

Borsó

50,00%

50,00%

Tej

95,00%

5,00%

Káposzta

95,00%

5,00%

Sárgarépa

40,00%

60,00%

Forrás: A zöldség és a gyümölcs már nem a régi (2004.05.04. The Ecologist)

Egy 1985 – 96 között végzett külföldi tanulmány is a fentieket támasztja alá, és jelzi, hogy országhatárainkon túl sem jobb a helyzet:

Ásványok és vitaminok mg-ban  100 g élelmiszerben

Vizsgált

anyagok

Eredmény 1985

Eredmény 1996

Különbség

Brokkoli

kalcium      folsav magnézium

103               47                 24

33                 23                 18

-68%             -52%             -25%

Bab

folsav magnézium    B6 vitamin

39               26             140

34                 22                 55

-12%             -15%             -61%

Burgonya

kalcium magnézium

14               27

4                   18

-70%             -33%

Sárgarépa

kalcium magnézium

37               21

31                   9

-17%             -57%

Spenót

magnézium     C-vitamin

62               51

19                 21

-68%             -58%

Alma

C-vitamin kalcium     folsav

5                   8                 23

1                     7                     3

-80%             -12%             -84%

Banán

magnézium    B6 vitamin kálium

31             330           420

27                 22               327

-13%             -92%             -24%

Földieper

kalcium           C-vitamin

21               60

18                 13

-14%             -67%

Forrás: 1985 Geigy Gyógyszerkonszern. 1996 élelmiszerlabor Karlsruhe/Sanatorium Oberthal

Mint ahogy erről már volt szó, súlyos következményei lehetnek az ásványi anyag, a nyomelem- és a vitaminhiánynak, így különösen fontos, hogyan válogatjuk meg az asztalunkra kerülő ételeket. A fenti vizsgálatok nagyüzemi növénytermesztés körülményei között folytak. Elsőként mindenkinek azt kell szem előtt tartania, hogy kerülje a nagyüzemi körülmények között előállított, főleg az ismeretlen eredetű élelmiszerek fogyasztását. Sokkal inkább a megbízható forrásból származó, kistermelők által termelt és feldolgozott alapanyagokat érdemes használni ételeink elkészítéséhez – állítja a szakértő.
Szabó Roland szerint ugyanakkor a helytelen gazdálkodás miatt a konyhakerti növényeink sincsenek sokkal jobb állapotban. Továbbra is problémát okoz a műtrágyázás, a növényvédő szerek túlzott felhasználása, a vetésforgó mellőzése, a szerves trágyázás elmaradása, a talaj meszezésese kalcium-visszapótlásának megszűnése és a növényi hulladékok eltávolítása az ökológiai körforgásból. Ráadásul a vidéken élők közül is nagyon sokan felhagytak a termeléssel, így a nagyüzeminél valamivel jobb minőségű ételalapanyag egyre kevesebb.
Megfelelő társadalmi összefogás esetén viszont ez visszafordítható folyamat lenne, de így is évtizedekben mérhető, hosszabb időt venne igénybe – hangsúlyozza Szabó Roland. Hozzátette: addig is lépéseket kell tenni a különböző mértékű vitamin- és ásványianyag-hiányok megszüntetéséért, illetve megelőzéséért. Így nem marad más, mint a koncentrált tápanyagok, növényi kivonatok alkalmazása. Ma már egyre elfogadottabb dolog, hogy az emberek vitamin- és ásványi anyag tablettákat, kapszulákat fogyasztanak, de - az ételalapanyagok beszerzéséhez hasonlóan – e kiegészítők kiválasztásakor is különös figyelemmel kell eljárnunk. A legjobb, ha olyan forrást találunk, ahol valóban természetből származó, élő-anyag koncentrátumot kapunk. És bár az ilyen koncentrált kiegészítő tápanyagokkal nem tudunk semmilyen kárt okozni magunknak, mégis az ésszerűtlenségek elkerülése miatt érdemes szakember véleményét is kikérni – hívja fel a figyelmet a szakértő.

(agromonitor.hu)

You have no rights to post comments