Uncategorised
Korunk pestise
Sok mindenre mondhatnánk, hogy az korunk pestise. Vehetnénk a lelki tényezőket, hiszen a bűn világa úgy megfertőzött minket, hogy már észre sem vesszük, pedig a bensőnk haldoklik. Most azonban mégsem a lelki dolgokról szeretnék írni, hanem egy olyan testi betegségről, ami bár számtalan formát ölthet, de mégis egy csoportba soroljuk, s amiben rengetegen halnak meg hazánkban és az egész világon.
Isten szeretete gyógyít- gyógyító összejövetel Budapesten
Köszönjük!
Hálás szívvel köszönjük a kedves testvérek nagylelkű támogatását, amit annak a cigány családnak küldtek, ahol mindkét szülőt egyszerre akarták börtönbe zárni (hat gyerek maradt volna otthon) egy hatvanezer forintos büntetés miatt. (Erről bővebben lehet olvasni a tanúságtételek, beszámolók menüpont alatt: http://www.szeretetfoldje.hu/index.php/beszamolok-tanusagtetelek/311-egy-cigany-csaladrol-buentetes-es-segitseg) Összegyűlt a megfelelő összeg - néhány ezer forint még maradt is, amit szigorú elszámolással félretettünk a cigánymisszió céljaira -, a büntetést befizettünk csekken, így Isten kegyelméből és a ti nagylelkűségeteknek hála megmenekült az anya és az apa a börtönbüntetéstől.
Köszönjük, és továbbra is imádkozunk jótevőinkért!
Imával és szeretettel: Sipos Gyula, Tarnóczi Mária
Hogy valami jót is mondjunk
Amikor hazánkról és nemzetünkről felmérések készülnek, visszatérően azt olvashatjuk, hogy mennyire depressziós nép vagyunk, ráadásul nagyon individualisták, csak magukkal törődők, a másikat szurkálók, ócsárlók. Ahogy a nagy kivándorlás idején Amerikában elterjedt mondás tartja: ha egy magyar a barátod, nincs szükséged ellenségre…
Nem valami vigasztaló kép ez, de el kell ismernünk, van benne igazság. (Néha azt gondolom, mi már a Vereckei-hágón is csak azért tudtunk bejönni, mert előtte vérszerződést kötöttünk egymással. Ha ezt nem tettük volna, már a kapuban összevesztünk volna egymással…)
És most megtörtént a vörösiszap-katasztrófa – és mit láthatunk? Szinte példa nélküli összefogást és segítőkészséget. A segélyszámlára befolyt pénz önmagában is óriási összeg, és akkor még nem beszéltünk az önkéntesek munkájáról, a segélyszállítmányokban küldött ruhákról, élelmiszerről, egyéb dolgokról.
A lázadás és bukás története
A lázadás
Az ismeret, a szabadság és a szeretet hallatlan bőségében léteztek az angyalok. Táncuk csodálatos harmóniában simult egybe, s közben mégis mind különbözött a másiktól. Létezésük egybesimult az Élet nagy áramával, így egyre jobban és mélyebben megismerték Isten – az Élet teljessége – természetét, terveit és akaratát.
Eljött azonban az idő, amikor némelyik angyal már jobban elmerült a saját tánca szépségében, virtuozitásában, mint a közösség harmóniájában. Elfordította szemét Alkotójától önmaga felé, így elmélkedve saját szépségéről és küldetéséről.
Nem telt bele sok idő, hogy ezek az önmagukkal eltelt angyalok felfedezzék a hibákat az Alkotás nagy művén. Mintha túlságosan is nagy szabadsága, autonómiája lenne egyes létezőknek – akik ezt nem érdemlik meg. Mintha az angyali sereg is túlságosan fegyelmezetlen lenne, és a kisebb angyalok mintha nem fogadnák kellő alázattal a nagyobb, teljesebb, hatalmasabb angyalok bölcs szavait.
Öröm és kihívás
Avagy hogyan "kényszerít" minket Isten arra, hogy folyamatosan keressük az új munkatársakat imában, szeretetben, a közösségi életünkben (is), és hogyan legyünk szeretetteli kapcsolatban a többi közösséggel is...
Bálványrombolás
Nemrég olvastam egy regényt, ami az ószövetségi Bírák korában játszódik, és Debóra és Bárák küzdelmét mutatja be Izrael törzseinek szabadságáért Kánaán földjén. Elgondolkodtam azon, hogy ha ma akarnánk bálványromboló szabadságküzdelmet indítani a „Láthatatlan Isten” ügyéért, könnyebb, vagy nehezebb dolgunk lenne-e.
Isten szeretete gyógyít - gyógyító összejövetel Vácott és Nógrádmegyeren
Gyógyító összejövetel október 15-én, pénteken Vácott, október 16-án, szombaton Nógrádmegyeren. A programok ingyenesek, mindenkit szeretettel várunk! Részletek:
Viharban
Missziós munkánk során gyakran kerülünk viharos helyzetekbe. hol félreértenek minket, hogy meg se akarnak érteni. Kevés a munkatárs, sok a küzdelem. Olykor lelkileg, olykor egzisztenciálisan is nehéz helyzetbe kerülünk. Ez utóbbira néhány példa: a törökbálinti közösségi házban lakó házaspár férfi tagja néhány hete bveszítette el munkahelyét, most pedig az asszonynak is szóltak, hogy nem kell tovább bejárnia - mindketten tisztességes, lelkiismeretes, becsületes emberek (már ha ezt külön mondani kell hívő keresztényekre). Marikát, az érdi cigány misszió vezetőjét az önkormányzati választás másnapján (hétfőn) már várta az azonnali felmondás polgármesteri ügyirata. Tegnap pedig a feleségem kapta meg a felmondó levelét, pedig nála szorgalmasabb, kevdvesebb, tisztességesebb és a politikai ügyekbe még véletlenül se belekeveredő embert keveset ismerek (így aztán most megszűnik minden biztos jövedelemforrásunk). De osztályvezető volt egy állami hivatalban, kellett a helye, az új igazgató pedig buzgón intézkedett...
Éppen néhány napja, hogy ima közben arról elmélkedtem, mi ez a nagy viharzás körülöttünk - és úgy éreztem, ez a válasz világosodott meg bennem: aki Isten országát, a Szeretet földjét akarja építeni, az időről időre olyan helyzetbe kerül, ahol a békétlenek között neki kell békességszerzőnek lenni, a szeretetelenek között szerető szívűnek, az elcsüggedtek között reménykedónek, az összetörtek között erősnek, a hitetlenek között hívőnek, az anyagi, lelki bizonytalanság közepette bízónak - egyszóval krisztusinak lennie...
Azt hiszem, ha komolyan akarjuk venni Isten szeretetét és küldetését, ezt nem lehet megúszni. A végső szó azonban mindig Istené, Atyánké, a Szereteté, aki nem hagy el minket, és előbb vagy utóbb, de mindenképpen kisimítja a dolgokat...
Szakmai biztonság, benső szabadság
Egy jelkép – és onnan tovább: Néhány héttel ezelőtt az egyik imaközösségünkkel Ráckevére mentünk kirándulni, többek között azzal a határozott céllal is, hogy megnézzük a katolikus templomot, amit Patay László művész úr festett tele – ez szó szerint értendő, 640 négyzetméternyi falfelületet borított be lélegzetelállító szekkóival (ez olyan, mint a freskó, csak más technikával festik fel a falra, ezért így nevezik).
Szeretet Földje Missziós Iskola
Visszaigazolás
Úgy érzem, néhány dologban visszaigazolódott az a döntés, hogy a kiadói munkát (és megélhetést) átadva, teljes időben Isten országa építésének szenteljem magam. (Milyen nagyképűen hangzik ez a mondat, pedig csak azt a vágyat takarja, hogy egészen Istené lehessünk, és eljöjjön közénk Isten országa, mint a Szeretet földje - és természetesen ez utóbbi mondat nem királyi többesben íródott, hanem abban a hitben, hogy valóban többen is akarjuk ezt, imádkozunk és dolgozunk ezért.) Néhány ilyen megerősítő tény:
