A bunyós
Az alábbi novellát már régen írtam, kétféle lelkiállapot illusztrálására. A történet két bokszolóról szól. Az egyik Jézust jelképezi, azt a sportolót, aki mindig a „saját játékát” játssza, és abból semmi sem tudja kibillenteni - mindig újra feláll és végül győz. A másik pedig – milyen hervasztó -, én vagyok, mi vagyunk, a mi hozzáállásunk az élet küzdelmeihez, annak minden bátorságával és elcsüggedésével. Jöjjön hát először a történet:
Jót tett-e a magyar egyházaknak a „hét bő esztendő”?
A válasz nem egyértelmű és nem fekete-fehér. A „bőség kora” már a rendszerváltozással kezdődött az egyházi kárpótlással, illetve a Horn Gyula miniszterelnöksége alatt megkötött vatikáni egyezménnyel. Az utóbbi tizenhat évben pedig egymást követték a nagylelkű adományok - mostanra viszont elfogyni látszik a pénz, és jönnek elő a problémák…
Isten nevelő munkájáról
Valószínűleg elképzelni sem tudjuk igazán, milyen óriási sokkot és felfordulást okozott a bűn és a gonosz lélek betörése a teremtett világba a Bukás után. A Teremtés könyve arról tudósít, hogy az első emberpár félelmében elrejtőzött. Ez a félelem a megrettenés és iszonyodás, a „minden idegenné vált” megrendültsége, a szinte teljes belső megsemmisülés élménye volt. Az egész teremtett világ is megrendült, az addig csak növényt evő, szelíd állatok is egymásnak támadtak és folyni kezdett a vér… Ezeknél az eseményeknél megdöbbentőbb azonban csak Isten reakciója volt minderre.
Jézus érzékenyítési programja
Minden kétheti internetes „Élő adás” része az is, amikor elcsendesedünk egy kicsit, és ha ebben a csendben Isten sugall egy gondolatot, mondatot, akkor azt hangosan is elmondom (ezt természetesen mindenki szabadon megítélheti, hogy valóban a Szentlélek által kapott gondolat volt-e). Így volt ez a legutóbbi, 150. adásban is, amikor ezt a kifejezést kaptam: „érzékenyítési program”, azzal a gondolattal, hogy Jézus a nagyböjti időszakban ezt szeretné végig vinni.
A politizáló Jézus
Ahhoz, hogy megértsük Jézust, meg kell értenünk azt a közeget is, amiben működött. Az országban kettős állami-politikai hatalom épült ki a megszálló rómaiak adminisztrációja és a zsidó „főpapok és vének” uralma alatt, de időről időre felléptek karizmatikus vándortanítók és próféták is a saját megújulási programjaikkal. Vallási társadalom volt, így a társadalmi problémák is vallási köntösben fogalmazódtak meg. Ebben a közegben jelent meg Keresztelő János és a názáreti Jézus karizmatikus mozgalma.
„De ti alszotok”
A Szűzanya fogalmazza meg ilyen finoman lelki állapotunkat a legutolsó medjugorjei üzenetében. Jézus keményebben fogalmaz, amikor azt mondja az egyik embernek, aki kifogásokat keres: „hagyd a holtakra, hadd temessék halottaikat…” (Lk 9,60) Súlyos igazság ez: halottak vagyunk, akik a földet is pokoli hellyé tettük, és mégis abban reménykedünk, hogy bejuthatunk a mennyek országába, pedig így azt is csak pokollá tennénk…
Megbetegedhet-e az Isten?
Mielőtt rávágnánk a kérdésre, hogy nem – vagy épp igen, amennyiben Jézus Krisztus tökéletesen Isten és tökéletesen ember és legalább egyszer beteg volt földi életében -, engedjünk meg magunknak egy hasznos és élvezetes gondolatkísérletet. (Egy újabb istenparadoxont.) Ehhez pedig az inspirációt egy nemrégiben az első egyetemes zsinatról és a nicea-konstantinápolyi hitvallásról (Hiszekegy) megjelent szöveggyűjtemény részlete adja.
Az önigazult ember és Krisztus
Az emberi megismerés egyik nagyszerű formája az irodalom. Egy jó megfogalmazás, egy ügyesen megformált alak, egy érdekes szituáció olyan dolgokra is ráébreszthet minket, felismertet velünk, amik mellett egyébként elmennénk, vagy ami elől eltakarnánk arcunkat. Eheti témánkhoz ezért először egy ilyen idézetet hoznék ide David Gemmel Fehér farkas című könyvéből. 2003-ban írta, 2004-ben jelent meg magyarul a heroikus fantasy koronázatlan királyának a műve, amiből ez a részlet való:
A Szeretetláng lelki napló leírójának életszentségéről
A Szeretetláng lelki naplót több, mint húsz nyelvre lefordították, a mozgalom elterjedt az egész világon. De ki volt Kindelmanné Erzsébet asszony, aki a Naplót leírta? A róla szóló könyvből idézünk most egy részt, ami Erzsébet asszony életszentségéről: "Amikor egy életszentség hírében elhunyt ember életét hivatalos vizsgálat tárgyává teszik, elsősorban azt kutatják, hogy az illetőről igazolható-e, hogy hősies fokon gyakorolta a szeretetet. (Tehát nem azt, hogy történtek-e körülötte csodák, azok egyébként is Isten művei…) Összegyűjtik a körülöttük élők beszámolóit az életéről, tetteiről, hogy alaposan áttanulmányozzák, mit tett és milyen lelkülettel. Ezen túl természetesen arra is kíváncsiak, hogy az illető élete milyen gyümölcsöket termett az életében, illetve az Isten által rábízott küldetésben.
„Betegeket gyógyítsátok” – növekedés az imaszolgálatban
Amikor 25 évesen megtértem, a városmajori katolikus karizmatikus közösségben, ahová jártam, az egyik vonzó dolog a közbenjáró imaszolgálat volt. Értem is imádkoztak és vágytam rá, hogy én is imádkozhassak másokért. Így már korán megtapasztalhattam Jézus gyógyító szeretetét és a közbenjáró ima erejét. Azóta eltelt több, mint 30 év, és mi azóta is imádkozunk az emberekért, hogy Isten kegyelmével segíthessünk a betegeken és szenvedőkön. Több könyvet is megjelentettünk ezzel kapcsolatban, most az egyikből következzen egy részlet arról, hogyan tudunk növekedni az imaszolgálatban:
Jó ötletek, jó munka, több kegyelem
A Szűzanya legutolsó medjugorjei üzenetében arra hív minket, hogy váljunk áldássá az emberek számára, merjünk különbözni a többiektől, legyünk imádságos és pozitív emberek, hogy életünkkel Isten szeretetének jeleivé lehessünk. Ez pedig munkát jelent. Én most többet dolgozom, mint harminc éve, amikor még fiatal házasként, három kisgyerekkel egy művelődési házat igazgattam, de az biztos, hogy még mindig van hová előre menni! Néhány ötlet, amit itt most megosztok, hátha lesz érdeklődő:
