Érdekességek
A borfogyasztás kezdetei
Trójában már i.e. 2500-ban ittak bort, méghozzá vöröset - első alkalommal sikerült kémiai bizonyítékot találni arra, hogy a trójaiak valóban ittak bort. A Tübingeni Egyetem kutatóinak gázkromatográfia segítségével sikerült igazolni az eddigi feltételezést, ráadásul azt is megállapították, hogy nemcsak az elit, hanem a köznép tagjai is fogyasztottak bort.
Mikor pihennek a méhek?
A méhek alvási szokásait a darmstadti műszaki egyetem kutatói tanulmányozták, s az eredményekről a Journal of Sleep Research szakfolyóirat hasábjain számoltak be.
Meteoritvasból készült Tutanhamon fáraó tőre
Az ókori Egyiptom egyik legkülönlegesebb régészeti lelete a Tutanhamon fáraó sírjából előkerült, rendkívül kifinomultan megmunkált készült tőr. Keletkezését a kutatók a Kr. e. 14. századra datálták, noha a vaskohászat elterjedése Egyiptomban csak évszázadokkal később, a Kr. e. 6. század körül kezdődött meg – írja a Múlt-kor.hu.
Miért hiányzik a Colosseum fele?
A Római Colosseum az ókor egyik legismertebb építészeti remekműve. Nagysága évezredek óta lenyűgözi az embereket, látványa pedig rengeteg turistát vonz nap mint nap az olasz fővárosba. Azonban sokan nem tudják, miért hiányzik az amfiteátrum egyik fele.
A magyar nyelv különlegességeiről
Csodálatos nyelvünk néhány tulajdonsága, amiért nehéz megtanulni:
Egy űrhajós tréfája
Az összes űrbeli furcsaság és tréfa közül az első hely joggal Owen Garriott tréfájáé. 1973-ban az amerikai Skylab űrállomás legénységének tagja volt. A tréfa, amelyet a repülésirányító központ tisztje, Robert Crippen ellen játszott, méltó arra, hogy örökre bekerüljön az űrhajózás évkönyveibe.
Velence mérnöki csodája
Velence Kr. u. 421 óta áll a lagúna agyagos fenekébe szúrt több millió fatörzsön. Nem acél vagy beton, hanem többnyire éger, néhány tölggyel kiegészülve tartja az egész várost.
Amikor a sivatag még zöld volt...
Több mint 9000 évvel ezelőtt, amikor a Szahara még zöld szavanna volt, az emberek lenyűgöző jelenetet véstek a mai Niger-sivatag sziklájába. Az Air-hegységben elrejtett Dabous zsiráf faragványai az afrikai történelem előtti sziklaművészet legrészletesebb példái közé tartoznak. A faragványok két óriási zsiráfot ábrázolnak, amelyek közül az egyiket ember vezeti. Mindegyik figura több mint 5,5 méter hosszú, és gondosan a kőbe vésték, tükrözve ezen állatok fontosságát az akkori emberek számára.
Rejtőzködő kőkorszaki törzsek
Hiába ostromolja az emberiség a Marsot, becslések szerint még mindig legalább száz olyan, kőkorszaki körülmények között élő törzs létezhet a Földön, amelyek még nem teremtettek kapcsolatot a külvilággal. A kormányok pedig megtiltják, hogy az elszigetelt népcsoportokkal bárki is érintkezésbe lépjen. És erre jó okuk van.
Érdekességek Michelangelo Dávid-szobráról
Dávid szobrát Michelangelo Buonarroti 1501 és 1504 között készítette Firenzében. 1873-ig a Palazzo Vecchio előtt állt, ekkor helyezték át jelenlegi helyére, a Galleria dell’Accademia erre a célra készült termébe, az eredeti helyén azóta egy másolat tekinthető meg. Michelangelo „Dávid” szobra ennyire lenyűgöző:
Csökkent az egészséges emberek átlagos testhőmérséklete
Már nem 36,6 fokos az átlagos, egészséges ember testhőmérséklete a kutatók szerint. Nem ez az első eset, hogy az erre vonatkozó számot módosítják.
