Betlehemi történetek: Az ügyes ember a faluból
Megáldott engem a Mindenható, de meg is tettem mindent ezért. Világ életemben dolgoztam, iparkodtam, kerestem a lehetőséget, megragadtam minden alkalmat, bizony a két kezem munkájából lettem azzá, aki vagyok. Az irigyeim azt mondják, hivalkodó lettem, mert emeletet építettem a házamra, hogy enyém legyen a legnagyobb. Hiszen építenének ők is, ha tudnának! De nem tudnak. Nem is viszik semmire az életben.
Jegyzetlapok 26. (Mosoly)
A feleségem olyan hangosan tud nevetni, hogy még falon keresztül is hallatszik. És persze örül, mosolyog, nevet, viccelődik, ahogy mindenki más… De! Van két olyan mosolya…
Betlehemi történetek - József és Mária
Nyugodt éjszaka volt, a sötétben csak a Hold és a csillagok világítottak. A kisbaba jóllakottan szuszogott édesanyja ölelésében, mellettük pedig József aludt, karjával oltalmazón átölelve feleségét. Csend honolt a tájon.
Jegyzetlapok 25.: (Nemteljességi tétel)
Kurt Gödel két nemteljességi tétele végzetes csapást mért minden filozófiai és/vagy tudományos elképzelésre, amely olyan zárt rendszert akart létrehozni, amely önmagát magyarázza. A logika tudós két tételében ugyanis bebizonyította, hogy minden ellentmondásmentes rendszerben léteznek olyan igaz állítások, amelyek a rendszeren belül nem bizonyíthatók.
Jegyzetlapok 24. (Sztoikus nyugalom)
Amikor gyerekkorunkban nyáron elmentünk rokonlátogatóba „falura”, az egyik meghökkentő élményünk volt a rengeteg légy mindenhol. (Meg az udvaron egy hatalmas eperfa, az alja tele lehullott eperrel és némi tyúxarral, és dédimama, aki tavasztól őszig mezitláb járt, a lábujjai el voltak deformálódva, a lábkörmét nagyapám csak metszőollóval tudta levágni, de most nem ezekről beszélek…) Mi városiak nem örültünk a legyeknek – a fecskék igen, a Tisza-parti löszfalban egész partifecske kolónia fészkelt -, nekünk az fuj-fuj volt, a kosz maga, viszont a háziaknak…
Jegyzetlapok 23.: (Jószándék és/vagy kötelesség)
Egy etikai társasjátékkal játszottunk. Mindig volt egy történet, és a végén egy kérdés, hogy te mit tennél az adott helyzetben, és hozzá négy válasz.
Jegyzetlapok 22.: (Hit és bizalom...)
Az egyéves lányunokám bátran ugrik a magasból édesapja karjaiba, és közben mosolyog. A nagy csúszdán is lecsúszik és már fut is vissza - már amennyire egy egyéves tud futni -, és mászik fel a lépcsőn, hogy újra csúszhasson, le egyenesen a szülei karjaiba. Pedig különben nem egy hebrencs személyiség, szíre-szóra nem megy oda bárkihez, óvatos, figyel, de a szüleiben teljesen megbízik...
Jegyzetlapok 21.: (Mi lett volna, ha...)
Ez természetesen nagyon történelmietlen kérdés, ami tág teret nyjt a fantáziának. De ha eléggé ismerjük önmagunkat, akkor megkockáztathatjuk, hogy arról beszéljünk, mi lett volna, ha bizonyos döntéseket nem hozunk meg, illetve ha meghozunk, (avagy: Istené a kegyelem, miénk az orcánk pirulása...):
Betlehemi történetek - Ráchel siratja gyermekeit
Nem akarok erről beszélni. A Mindenható megfizet majd nekik minden gonoszságukért!
Gyönyörű kislány volt az unokám. Eszternek hívtuk, a királyné után, aki egykor megmentette a népet, és úgy is nézett ki, mint egy kis királylány. Már majdnem kétéves volt, amikor…
Az apja persze fiút akart, ilyenek a férfiak, de aztán Eszterke levette a lábáról pillanatok alatt. Nemcsak őt, mindenkit!
Jegyzetlapok 20.: (Hamis kutya)
Vigyázz, az a kutya hamis! - mondták az állandóan ugató, mindenkire rátámadó, láncon tartott kutyára. De azt is mondták, hogy hamis kutyának hamis a gazdája - azaz nem magától lett az a kutya hamis, hanem azért, mert úgy bántak vele. Kitágíthatjuk ezt úgy, hogy amilyen az ember természete, olyan lesz a természet is körülötte? Részben bizonyosan, elég csak körül nézni, mit tettünk a környezetünkkel.
Jegyzetlapok 19. (Megvezetve)
Eléggé mindenolvasó vagyok: lehet történelmi regény, sci-fi, fantasy, tanulmány és/vagy esszé kötet, életrajz, szépirodalom sokféle témában – ha jó minőségű, akkor örömmel olvasom. Az idei (2026) Ünnepi Könyvhéten is vettem hét könyvet (súlyos csapás a pénztárcámnak), nagyon jók, bár kettő alaposan megvezetett.
