Első alkalommal látogat a Vatikánba Magyar Péter miniszterelnök 2026. szeptember 24-én, akit XIV. Leó pápa magánaudiencián fogad, majd Pietro Parolin bíborossal, a Szentszék államtitkárával tárgyal. A találkozók jelentőségéről az Index két olyan olasz újságírót kérdezett, akik hosszú évek óta közelről követik a Szentszéket és a vatikáni diplomáciát.
Marco Politi író, vatikáni szakújságíró ötven éve foglalkozik a Szentszék ügyeivel. Az Il Messaggero és a La Repubblica munkatársa is volt, jelenleg az Il Fatto Quotidianónak ír, hat évig Moszkvából tudósított, és három pápáról jelent meg könyve.
Iacopo Scaramuzzi szintén hosszú ideje foglalkozik a Vatikánnal és az egyházi ügyekkel, jelenleg a La Repubblica szerzője, ahol rendszeresen publikál a Szentszékről és a pápaságról.
Azért kerestük meg őket, hogy segítsenek értelmezni, milyen magyar–vatikáni kapcsolatot örökölt Magyar Péter az Orbán-kormány időszakából, hogyan tekinthet a Szentszék az új magyar kormány politikai irányára, és milyen ügyek kerülhetnek elő a pápai audiencia, majd a Parolinnal folytatott tárgyalás alkalmával.
A régi kapcsolat árnyékában
Iacopo Scaramuzzi szerint a Szentszéknek több kérdésben is voltak fenntartásai Orbán Viktor politikai irányvonalával kapcsolatban. Külön kiemelte a migrációs politikát, az igazságszolgáltatás helyzetét és a kereszténység politikai felhasználását.
Úgy gondolom, a Szentszéknek voltak bizonyos aggályai Orbán Viktor politikai irányvonalával kapcsolatban több kérdésben is: a migrációs politika, az igazságszolgáltatási rendszer feletti ellenőrzés, valamint a kereszténység meglehetősen szabad, »illiberális« politikai felhasználása miatt.
Marco Politi hasonló kérdéseket emelt ki, de részletesebben a jogállamiság és az emberi méltóság vatikáni értelmezése felől közelítette meg őket. Szerinte a Szentszék számára az államon belüli jogállamiság, ezen belül az igazságszolgáltatás autonómiája is az emberi méltóság védelméhez kapcsolódik.
Marco-Politi
„A vatikáni politika számára fontos az emberi személy méltósága. Ez az államon belül a jogállamiságot jelenti, ezért pozitívan tekint azokra a politikai erőkre, amelyek teljes mértékben helyre akarják állítani a jogállamiságot és az igazságszolgáltatás autonómiáját. Ugyanakkor amikor a Vatikán az emberi méltóságról beszél, a migránsokra és a bevándorlókra is gondol. Azt reméli, Magyarország európai szinten erre a problémára is figyelmet fordít, és nem kizárólag az elutasítás politikáját követi, ahogyan az Orbán-rendszer idején történt” – mondta Politi.
A vallás politikai felhasználása Politi szerint szintén fontos kérdés a Szentszék számára. Úgy látja, ezen a területen XIV. Leó folytatja azt az irányt, amely Ferenc pápa alatt is hangsúlyos volt.
XIV. Leó pápa hangsúlyozza, a vallásos hitet nem szabad politikai célú manipulációra felhasználni. A Vatikán számára fontos, hogy a vallási identitást a különbségek elfogadása és a vallások közötti párbeszéd kísérje. Ez nagyon régóta fontos kérdés a Szentszék számára: Ferenc pápa alatt is az volt, és XIV. Leó alatt is az maradt. Fontos a különböző keresztény felekezetek – katolikusok, protestánsok, reformátusok, ortodoxok – közötti párbeszéd, valamint a kereszténység pozitív viszonya más vallásokhoz, így a zsidósághoz, az iszlámhoz és a keleti vallásokhoz is.
Scaramuzzi Ferenc pápa és Orbán Viktor kapcsolatának alakulásában két külön időszakot lát. Szerinte a korábbi távolság egyik egyértelmű jele volt Ferenc 2021-es budapesti útja: a pápa csak néhány órát töltött Magyarországon, majd több napra a szomszédos Szlovákiába utazott. A vatikáni újságíró szerint az Ukrajna elleni orosz invázió után azonban Ferenc pápa megváltoztatta Orbánhoz való hozzáállását. Ezt Scaramuzzi azzal magyarázza, hogy a pápa olyan szereplőket keresett, akik Moszkvával is kapcsolatban álltak.
„Ferenc pápa olyan közvetítőket keresett, akik segíthettek neki meggyőzni Vlagyimir Putyint a fegyverek elhallgattatásáról, és tudta, hogy Orbánnak közvetlen csatornája van a Kremlhez. Akkor változtatott a hozzáállásán: 2022 áprilisában, majd 2024-ben is fogadta Orbánt a Vatikánban, 2023-ban pedig Magyarországra látogatott. Ennek ellenére továbbra is jelentős távolság maradt a Szentszék és az Orbán-kormány között” – fogalmazott Scaramuzzi.
Marco Politi a mostani vatikáni megközelítésről beszélve szintén kiemelte Ukrajnát. Felidézte, hogy a Szentszék nem ért egyet azokkal az indokokkal, amelyekkel Moszkva igazolja a háborút, ugyanakkor sürgeti a konfliktus mielőbbi lezárását.
A Vatikán természetesen nem ért egyet azokkal az indokokkal, amelyeket Oroszország felhoz a háború mellett, ugyanakkor úgy gondolja, hogy sürgősen békét kell teremteni, és nem szabad tovább húzni a háborút. Ebből a szempontból Magyarország is hozzájárulhat ehhez európai szinten – mondta Politi.
Új fejezet Budapest és a Vatikán között
Iacopo Scaramuzzi szerint Magyar Péter megjelenését kedvezően fogadhatták a Vatikánban. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezt nem lehet úgy értelmezni, mintha a Szentszék nyíltan állást foglalna egy ország belpolitikai versenyében.
Magyar Péter érkezését kedvezően fogadták a Vatikánban. A Szentszék ugyanakkor rendszerint tartózkodik attól, hogy kommentálja az egyes országok választási eredményeit, és számos állammal fenntart diplomáciai kapcsolatokat, függetlenül a kormányok politikai színezetétől és vezetőik személyétől.
Scaramuzzi Magyar Péter hozzáállásában több olyan pontot lát, amely közelebb áll XIV. Leó felfogásához.
„Kijelenthető, hogy Magyar Péter Európához és a multilateralizmushoz való pozitív hozzáállása egyfajta összhangot jelent az új magyar miniszterelnök és a Chicagóban született pápa között.”
Politi szintén az európai irányt tartja fontosnak. Megfogalmazása szerint a Szentszék szempontjából kedvező, ha a magyar kormány politikájában nagyobb hangsúlyt kap a jogállamiság és az Európai Unióhoz való közeledés.
A vatikáni diplomácia számára mindenképpen pozitívum, hogy jelenleg olyan ember áll a kormány élén, akinek programjában figyelmet kap a jogállamiság és ezzel párhuzamosan az Európai Unióhoz való közeledés. A Vatikán számára életképes, nemzetközi szinten szerepet vállalni képes Európai Unió pozitív érték. Ebben a fényben kell értelmezni a pápával, majd Parolin bíboros államtitkárral tartott találkozót is – mondta Politi, aki aztán külön kitért Budapest és Brüsszel viszonyára is.
„A Vatikán számára mindenképpen pozitív, ha ismét jó kapcsolat van Budapest és Brüsszel között. A Szentszék támogat mindent, ami az Európai Unió megerősödéséhez vezet. Ebből a szempontból XIV. Leó és különösen Parolin bíboros államtitkár is nagy figyelemmel hallgatja majd, amit Magyar Péter mond” – fogalmazott Marco Politi. (...)
Az új lapot még meg kell írni
Politi arra is felhívta a figyelmet, hogy a Szentszék Magyarországgal kapcsolatos érdeklődése nem korlátozódik a külpolitikára. A jogállamiság és a migráció mellett a vallási közösségek közötti kapcsolatokat is fontos vatikáni szempontnak nevezte. Felidézte, hogy Magyarországon jelentős református közösség él, ezért szerinte a különböző felekezetek közötti jó viszony is olyan kérdés, amelyre a Vatikán figyel. Ezt a vallás politikai felhasználásának problémájával kapcsolta össze. A Vatikán számára a mai világban fontos, hogy a vallásos hitet ne manipulálják politikai célokra.
Marco Politi aztán részletesebben is kifejtette, mit jelent ez XIV. Leó pápasága alatt.
„XIV. Leó azt hangsúlyozza, hogy nem történhet meg a vallásos hit politikai manipulációja, és hogy a vallási identitást a különbségek elfogadásának kell kísérnie. Ide tartozik a különböző keresztény felekezetek közötti párbeszéd, de az is, hogy a kereszténység pozitívan viszonyuljon más vallásokhoz. Ez Ferenc pápa alatt is nagyon erős szempont volt, és XIV. Leó alatt is az maradt” – fogalmazott Politi, aki szerint Magyar Péter kormányra kerülésével lehetőség nyílt a Vatikán és Magyarország kapcsolatának újragondolására. Azt ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezt nem önmagában a kormányváltás vagy a mai audiencia dönti el: a Szentszék azt figyeli, hogyan jelenik meg az új irány a konkrét politikai döntésekben.
„Magyar Péter megválasztása már megnyitotta egy új kapcsolat lehetőségét a Vatikán és Magyarország között. Most azt kell látni, hogyan jelenik meg Magyar Péter konkrét politikája a törvényekben és az országban követett gyakorlatban. De mindenképpen új lap nyílt, és most a szereplőknek kell felépíteniük ezt az új kapcsolatot.”
(Dzsubák Tamás, index.hu)