Legalább ötezer éves a kínai civilizáció
A kínai civilizáció eredetének és korai fejlődésének átfogó vizsgálatával sikerült igazolniuk kutatóknak, hogy a kínai civilizáció története legalább ötezer évvel ezelőttre nyúlik vissza – írja az MTI.
A Real Madrid labdarúgói a Szűzanyának ajánlották fel a Bajnokok Ligája kupáját
A Real Madrid labdarúgói május 27-én, vasárnap az Almudena székesegyházban jelképesen felajánlották a Szűzanyának a Bajnokok Ligája kupáját, amelyet a május 26-i, szombati döntőben nyert el a spanyol csapat Kijevben.
Röviden: Ferenc pápa az örömről
Az erős szikla, amire a keresztény öröm épül, az emlékezet – mutatott rá a pápa. – Nem feledhetjük el, amit az Úr tett velünk, amikor egy új életre újjáteremtett minket. Annak a reményét sem feledhetjük, ami ránk vár. Az emlékezet és reménység teszi lehetővé, hogy a keresztény ember örömben éljen, tudva, hogy ennek az örömnek első lépése a béke. Az öröm nem nevetéssel teli élet. Az öröm nem szórakoztat – mást tesz. A keresztény öröm a béke – hangsúlyozta Ferenc pápa. – A béke a gyökerekben rejlik, a szív békéje, amit egyedül csak Isten adhat meg nekünk. Nem könnyű megőrizni ezt az örömet. (magyar kurir)
Az egyik legtöbb, és az egyik legkevesebb menekültet befogadó ország összehasonlítása
Jordánia és Magyarország népességét és területét tekintve is nagyon hasonló méretű ország, így könnyen adódnak az összevetések:
Kovács Győző: Végső idők? - 5. rész
V. Fenntartható fejlődés?
A társadalom iránti felelősség közkeletű eszköze a már korábban említett fenntartható fejlődés. „…a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket”.[1] Az elv nagyon humánusnak tűnik, de ma már közismerten liberális közgazdászok, mint Joseph E. Stiglitz, vagy Soros György is ellentmondást találnak benne:
Kovács Győző: Végső idők? - 4. rész
IV. A megoldás felé
Vissza lehet térni a szeretetre épülő társadalomhoz? A fentebb már idézett Fritz Baade, a kieli Világgazdasági Kutatóintézet egykori igazgatója – aki egyébként tudtommal nem volt hívő keresztény – már 1960-ban leírta, hogy a XXI. század vagy a szelídeké lesz (v. ö. nyolc boldogság, Mt. 5,3.), vagy senkié, mivel az emberiség elpusztítja önmagát. „Ha még remélhetjük, hogy a földön az élet meg fog maradni, ennek egy feltétele van: a szelídek fogják a földet örökölni”.[1]
A magyar szülők harmada naponta hagyja felügyelet nélkül tévézni három év alatti gyermekét
A szülők közel harmada naponta hagyja felügyelet nélkül tévézni gyermekét – állapította meg a három éven aluli gyerekek médiahasználati szokásairól a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által készített felmérés, amelyről az NMHH Kommunikációs Igazgatósága május 25-én tájékoztatta az MTI-t.
A túlzott individualizmusnak súlyos ára van – Paglia érsek az abortuszról szóló ír népszavazásról
Az exit poll eredmények szerint az írek többsége, 68 százaléka a terhességmegszakítás liberalizálását támogatta az erről tartott május 25-i népszavazáson. Vincenzo Paglia érsek, a Pápai Életvédő Akadémia elnöke szerint olyan kultúrában élünk, amelyik háttérbe szorítja a létezéshez való jogot.
Kovács Győző: Végső idők? - 3. rész
III. Unortodox elvek a közgazdaságban
A kamatról nem csak a Szentírás szól negatív előjellel 2000-2500 év távlatából. Egy XX. század eleji német közgazdász, Silvio Gesell[1] hasonló receptet ajánl, és a pénz természetének újszerű, de nagyon reális felvázolása után akkor jutott az alábbi következtetésre, amikor még távol voltunk a mai pénzügyi túlhatalomtól.
Egy olasz nőt lebeszélt az abortuszról Ferenc pápa
Olaszországban az abortusztörvény a napokban volt negyvenéves. Az olasz katolikus lapok két történetet mutattak be, melyek erőt, reményt adhatnak a válságban lévő nők számára, hogy igent tudjanak mondani az életre.
Ferenc pápa exkluzív interjúja: A nyugati kereszténység is megújulhat!
Abból az alkalomból, hogy Szent XXIII. János pápa földi maradványait Rómából Bergamóba szállították, a Szentatya exkluzív interjút adott a L’Eco di Bergamo című napilapnak, amelyben több aktuális kérdést is érintett.
