- Részletek
- Kategória: Eheti
Romain Rolland Nobel-díjas regényíró (aki a díjjal járó összeget a Vöröskeresztnek adományozta) az Első Világháború után, 1923-ban ismertető monográfiát írt Mahatma Gandhiról és annak indiai erőszakmentes mozgalmáról. Ebben a könyvében tökéletes látleletét adta korának, amit aztán a Második Világháború újra igazolt, s ami napjainkban sajnos újra hihetetlenül érvényes. Olvassuk el ezt, hogy aztán példaként korunkból Kindelmanné Erzsébet asszonyt, a Szeretetláng lelki napló íróját is ide sorolhassuk:
- Részletek
- Kategória: Eheti
A világ két világháború árán és egy hidegháborúban tanulta meg, hogy a világégést csak úgy lehet elkerülni, ha a nagy hatalmi tömbök kölcsönösen és kötelezően érvényes szerződéseket kötnek egymással és garantálják azok betartását is. Ez elvezetett az enyhüléshez, a közösségi jogok – munkához, pihenéshez, szociális és egészségügyi biztonsághoz, stb. -, és a személyes szabadságjogok megerősödéséhez is. A XXI. században azonban a megegyezésre törekvést egyre inkább felváltja a régről jól ismert erőkultusz, annak minden rettenetes következményével együtt.
- Részletek
- Kategória: Eheti
Számunkra, keresztények számára talán az egyik legnagyobb kihívás, hogy már ne ebből a világból tekintsünk az Isten országára, hanem Isten országából erre a világra. Nehéz dolog ez, hiszen születésünk óta ezt a világot „tanuljuk”, ennek szabályai között élünk és próbálunk előre jutni. Magától értetődő, hogy ebből a világból nézünk Isten felé – holott épp ellenkezőleg, Isten felől kellene erre a világra tekinteni.
- Részletek
- Kategória: Eheti
Valaki biztatott arra, hogy adjak egy mélyebb bepillantást munkánkba. Ugyan szoktam feltenni a honlapunkon a Munkanapló menüpont alá ilyen tájékoztatókat, meg a havi hírlevelünkbe is, de akkor most kicsit bővebben írok a nehézségeinkről és örömeinkről, hogy mit, hogyan, miből és miért csinálunk.
- Részletek
- Kategória: Eheti
Mahatma Gandhi Dél-Afrikából tér haza Indiába. Ott már hírnevet szerzett magának az elnyomott indiai munkások védelmezőjeként, s hazájában is hasonló munkát végez, egyre nagyobb sikerrel. Többen óvják őt ettől, nekik ezt írja 1920. május 12-én: „Ha látszólag részt veszek a politikában, ez csak azért történik, mert a politika ma úgy szorongat bennünket, mint egy kígyó gyűrűi: nem lehet megszabadulni tőle, bármit tegyen is az ember. Küzdeni akarok tehát a kígyóval… Megpróbálom bevezetni a vallást a politikába.”