Az a kutya, amelyik minden emberre ugat, aki elhalad a kerítés mellett, nem éber, hanem ideges.
Az a kutya, amelyik engedi, hogy a verebek kiegyék a táljából az ennivalóját, az nem nyugodt, hanem lusta.
Az éber kutya örömmel várja üdvözli a gazdáját, morog az idegenre, ha az át akar jönni a kerítésen, de nyugodtan teszi a dolgát és nem is reagál az úton elsétálókra.
Mindez Istenről és rólunk szól.
Sípos (S) Gyula (szeretetfoldje.hu)